Seite 92 [92]
5. A város és vidéke változó kapcsolatai + 91
A székely város esetében megint csak más pályát látunk magunk előtt.
Gyergyószentmiklós a 18. század elején már komoly népességkoncentrációval,
illetve vásári kiváltságokkal rendelkezett.
, Az 1607-es évi vásárjog révén Gyergyőszentmiklós nemcsak a Gyergyoi-medence,
banem egész Kelet-Erdély egyik legfontosabb kereskedelmi központjává alakult. Ebben
az időszakban épült ki a pricskei vám, amely tulajdonképpen az Erdély és Moldva
közötti átmenő kereskedelemnek ezt a szakaszát is ellenőrizte. "??
Építészetileg persze mindez alig volt több, mint egy tágasabb falu, ám ahhoz
elegendő volt, hogy kerete legyen a következő két évszázad városiasodásának.
Óriási különbség tehát, hogy míg a két kamarai birtokközpont az örménység
közreműködése nélkül semmiképpen sem emelkedett volna a falusi státusz
fölé, addig Gyergyószentmiklóson az idegen kereskedő és iparos réteg inkább
csak felgyorsította a nélküle megindult városiasodást."? Gyergyószentmiklós
fekvésénél fogva életkamra-központként funkcionált, központja volt a hasonló
nevü Gyergyöi-medencenek.”* Regiös elsőbbsége azonban nem volt minden
időkben vitán felüli. A 15-16. században úgy tűnhetett, a szomszédos uradalmi
központ, Gyergyószárhegy lehet a vidék központja. Ám a teljes jobbágyi alá¬
vetettséget sikeresen kivédő székely katonatársadalom számára végül ideálisabb
centrumnak bizonyult az önigazgatását részben fenntartó Gyergyószentmik¬
lós, mint a rezidenciális jellegű Gyergyószárhegy."
Gyergyószentmiklós minden tekintetben illeszkedett a környező vidék
településeinek sorába. Több önálló falu a 14. században gyergyószentmiklósiak
kirajzásának eredményeként jött létre, mint például Tekerőpatak, Kilyénfalva
vagy Vasláb."" A várost szinte szabályos körben - illetve a Kárpátok miatt csak
félkörben — fogják körbe a kisebb-nagyobb falvak. Sőt, mint arról a telepü¬
lésszerkezeti részben bővebben is lesz szó, maga a város is egy falusias telepü¬
192 Garda Dezső 1992: 19.
53 Tarisznyás Márton: i. m. 179.
54 A település egyébiránt része a székelyföldi medencéket 50-60 kilométerenként szervező kisvárosi
láncolatnak, amelynek további tagjai Csíkszereda, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvar¬
hely, illetve a regionális központtá fejlődő Marosvásárhely. Benkő Elek-Demeter István-Székely
Attila (1997): A középkori mezőváros a Székelyföldön, Kolozsvár, 26.
55 Garda Dezső 1992: 15.
96 TŐ 1992: 9.