Page 75 [75]
74 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
ciója, a vásár és a piac, sokat veszített jelentőségéből, miután a 19. század végén
az állandó bolthelyiségek kezdték átvenni a vásárok szerepkörét. Eközben egy
új, jellegzetesen nagyvárosias térhasználati mód, a korzózás kezdett megho¬
nosodni. A Szamos túlpartján kiépült hatalmas, parkosított sétatér közvetle¬
nül a főtérről nyílott, de idővel a templom előtti négyzetes térség egészét elfog¬
lalta." A vásártérből korzóvá alakulás folyamata jól nyomon követhető
a 19—20. század tájáról fennmaradt régi képeslapokon.
A századfordulós városkép legjellegzetesebb emlékei azonban azok az
eklektikus épületek, amelyek telekről telekre haladva szorították ki a hagyo¬
mányos, földszintes örmény lakóházakat. Az északi és a keleti házsor teljesen
átépült, de nyugat felé ma is megfigyelhető a barokk és az eklektika telkenként
változó összképe. A telkenkénti átépítés következménye, hogy az eklektikus
Szamosújvár a korábbi város léptékét vitte tovább. A kaszárnyához vagy
a főgimnáziumhoz hasonlítható, szélesen elterülő, monumentális alkotást az
örmény város magterületén nem találunk. Az eklektikus épületek követik az
eredeti telekkiosztásnak a 19. század végén egyre szerényebbnek ható méreteit.
A léptékében 18. szazadi, de diszitettségben 19. szäzad vegi, 20. szazadi eleji
utcakép részben megismételte a barokk Szamosújvár sajátos kettősségét,
melyet ugyanúgy a szerény alaprajzra applikált rangos díszítettség jellemzett.
A kiépülő főutca sajátos színfoltja aromán nemzetiséghez köthető görög
katolikus székesegyház. A Ferenc József császár alapította görög katolikus
egyházmegye 1853-ban költözött a városba." Kezdetben a görög katolikus
püspökség alkalmazkodott a városhoz: volt polgári ingatlanokban rendezte
be rezidenciáját és papneveldéjét. A századfordulóra azonban már maga is
városképformáló igénnyel lépett fel. A gimnázium közelében 1905-ben fel¬
épült a külsőségeiben erősen bizáncias katedrális. A püspöki korszak azonban
nem tartott sokáig, 1930-ban a görög katolikus püspökség átköltözött Kolozs¬
várra.
A románság markáns jelenlétét a korabeli örmény armenológiai irodalom
alig tárgyalja. Ez részben érthető, hiszen az Armenia folyóirat (1887—1907)"
köré szerveződő értelmiségi kör nagyrészt a város magyar-örmény voltát igye¬
5t A sétateret 1864-ben hozták létre. Szongott Kristóf 1893: 238.
52 Szamosújvári görögkatolikus püspökség. Magyar katolikus lexikon 12. kötet. Budapest, 2007.
53 Polyák Mariann (2007): Az Armenia folyóirat jelentősége Erdélyben. In Öze Sändor-Koväcs
Bálint (szerk.): Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., Piliscsaba.