Page 66 [66]
4. Szamosújvár: az örménység beilleszkedése és városépítészeti modellje " 65
felvirágzása nagyrészt annak köszönhető, hogy 1712 után ez a vezető réteg
áttelepült az akkor már papíron létező, de még ki nem épült Szamosújvárra.
Másfelől látni kell, hogy Beszterce orientációs hatását nem szűkíthetjük le az
1712-es év utáni időszakra. Szamosújvárt ugyanis nem a besztercei örmények
népesítették be. Besztercén mindössze 22 örmény lakott, miközben Szamos¬
újváron 1716-ban már 130 családról tudunk ."7 A két város közötti formai
hasonlóság mellett azonban nem mehetünk el szó nélkül. A szamosújvári
főtér formája és léptéke (kb. 160 x 110 m) éppügy Besztercét (200 x 120 m)
idézi, mint az azt körbeölelő, párhuzamos (rostos) alapszerkezetű utcakiosztás.
Természetesen azzal a nem lényegtelen különbséggel, hogy Beszterce a 17. szá¬
zadban már fél évezredes történetet tudhat maga mögött, így utcáinak vonal¬
vezetése a nőtt városok jegyeit viseli magán. Szamosújvár alapszerkezete így
inkább tűnik Beszterce , javított" változatának: egymással párhuzamos főut¬
cák és az azokat összekötő keresztutcák logikus hálójaként. Az, hogy az erdélyi
hatások közül Beszterce, áttételesen pedig az erdélyi szász városépítészet
hagyományai jelennek meg a városalaprajzban, korántsem véletlen. A szász
városok arculatát a kereskedő-iparos népesség határozta meg. Logikusnak
tűnik, hogy a hasonló foglalkozási struktúrájú örménység számára a szász
települések jelentették a közvetlen mintát.
A 18. század elején formálódó városnak azonban volt más mintája is: a ter¬
vezett barokk rezidenciális város. Szamosújvár első fennmaradt tervén egy
püspöki székhely körvonalait láthatjuk." A püspöki centrum végül a püspök¬
séggel együtt történeti utópia lett. Ugyancsak papíron maradt az az erődítési
terv, amely korszerű bástyáival komoly katonai szerepet szánt volna a város¬
nak. Mindezek azonban nem épültek meg, így a tényleges városalaprajzban
sokkal erőteljesebben érződik a szász városok zárt főtereinek mintázata.
Végül fontos kiemelni a tényt, hogy az örmény Szamosújvár semmilyen
városszerkezeti kapcsolatot nem alakított ki a koronauradalom területén talál¬
hat6 varkastéllyal és annak varaljai teleptilésével.” A var alatt a 17. szäzad
végén egy erősen rendezetlen, zegzugos utcavezetésű, halmazokbáól álló nőtt
"7 Szongott Kristdf 1893: 110.; Pál Judit 2007: 33.
28 Magyar Nemzeti Levéltár Nr. S 84 No. 7. A szamosújvári vár kéziratos térképe. Erdélyi főkor¬
mányzószéki térképek (1720 körül).
9 P. Kovács Klára (2019): A Szamos menti új vár. Szamosújvár a 16—19. században. Budapest, Mar¬
tin Opitz Kiadó.