Page 57 [57]
56 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
plébániai összeírás szerint az akkor 139 fős csíkszépvízi gyülekezet mellett
főként Csíkszeredában és a Gyimesi-szoros falvaiban találunk örményeket,
akiknek a száma a kisebb falvakban élő töredékekkel együtt eléri az anyaköz¬
ségben regisztráltakét." Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy mig a csik¬
szépvizi egyházközségben sok az egyedülálló, addig a környező településeken
a családosok vannak többségben. Feltehető tehát, hogy a vállalkozó kedvű
fiatal és középgeneráció kirajzását rögzítették a hivatkozott adatok. Ezt erősíti
meg az is, hogy Csíkszereda mellett, amely megyeszékhelyként a megye keres¬
kedelmi életét is magához vonzotta, éppen a frissen kiépülő vasút mellett
fekvő gyimesi falvak azok, ahol az 1910-es években feltűnően nagy számban
találunk kereskedő népességet." Mindez megerősíti a helyi emlékezetben
fennmaradt történeteket, miszerint a szépvízi örménység nem olvadt be a
parasztfalu társadalmába, hanem kereskedői szakmáját megtartva átköltözött
a forgalmasabb falvakba, városokba. Ez azonban a folyamatnak csak egyik
szegmense. Az 1900-as években körülbelül háromszáz fős csíkszépvízi örmény
diaszpóra egy jelentős része biztosan nem kereskedéssel foglalkozott. A keres¬
kedők száma az eltartottakkal együtt sem érte el a nyolcvan főt, ráadásul ebben
a számban a nem örmények is szerepelnek."" A helyben maradt örmények
többsége tehát vagy felfelé mobilizálódott és a hivatali apparátusban, valamint
a szabad értelmiségi pályákon helyezkedett el, vagy — és inkább ez lehetett
a jellemző — kézművesként kereste kenyerét. A kézművesség azonban a falu
társadalmában nem nevezhető kizárólagos örmény specialitásnak. Az
örmény-székely kézműves családok vegyes házasságairól nincsenek ugyan ada¬
taink, de a számok alapján arra kell következtetnünk, hogy az örmény plébá¬
nia híveinek apadásában a beolvadásnak is jelentős szerepe lehetett.
A beolvadás még inkább egyértelmű a közeli Gyergyószentmiklóson, amely
— regionális központ lévén — jóval élénkebb kereskedelmi életet élt. A kereske¬
delemből élők aránya itt sem jelentős (490), ám rögtön hozzá kell tenni, hogy
a város 85 000 holdas közigazgatási határában hozzácsatolt falvakat is talá¬
lunk."7 Érdemesebb tehát az abszolút számokat nézni. Eszerint a városban 178
család élt kereskedelemből, amely megelőzi a szomszédos megyeszékhely,
"+ Garda Dezső 2007: 75.
ns KSH 1910.
"6 Uo.
"7 Uo.