Seite 56 [56]
3. Az örménység identitása s 55
a századfordulóra vetni egy rövid pillantást. A korszak kiemelését indokolja,
hogy ezekben az évtizedekben jelentősen átalakultak a 18. században lefekte¬
tett városképek. Mint utaltunk rá, az 1910-es statisztika alapján csak következ¬
tetni tudunk az asszimilálódott örmény népesség rétegzettségére.
Mindenekelőtt érdemes feltenni a kérdést, vajon hányan lehettek azok,
akik a 19-20. század fordulóján valamilyen formában magukat magyar-ör¬
ménynek tartották. Szongott Kristóf becslése szerint az örmény származásúak
száma mintegy 10-15 000 fő lehetett, ami az akkori ország lakosságának egy
ezrelékét sem tette ki."? A statisztikailag valamiképpen megfogható adatok
ennél is szerényebb képet mutatnak. Az örmény anyanyelvűek és/vagy az
örmény katolikus plébániákhoz tartozók 2000—4000 főt tettek ki." A két
adat közül számunkra az egyházi hovatartozás a fontosabb, hiszen az örmény
plébániák fogták össze leginkább a kolóniákat. Eszerint például Szamosújvá¬
ron 1850-ben még a lakosság többsége az örmény egyhaz tagja volt, mig 1910¬
ben mindössze tizenöt százalék." Mindez abszolút számokban azt jelentette,
hogy az eredetileg kétezres közösség megfeleződött. Az örmény plébániák
vesztesége a többi településen is hasonlóképpen alakult. A 19. század közepén
körülbelül hétszáz fős erzsébetvárosi, kilencszáz fős gyergyószentmiklósi és
háromszáz fős szépvízi eklézsia az 1910-es évekre tagjainak felét elvesztette."
Szamosújvár esetében tudjuk, hogy a jelenség hátterében a természetes
szaporulat drasztikus csökkenése mutatható ki. Itt a születések-elhalálozások
végösszege az 1840-es évek óta negatív előjelet mutatott, évtizedenként átla¬
gosan száz fővel apasztva az egyházközséget."
Az örménység visszaszorulásában többféle tényező játszhatott szerepet,
úgymint az elvándorlás, a születésszám-korlátozással járó polgárosodás és az
asszimiláció. Érdekes lenne részletesebb kutatásokban is megnézni, hogy a sta¬
tisztikai adatok fényében milyen folyamatok rekonstruálhatók a 19. század
végén, 20. század elején. Ezzel kapcsolatban Csíkszépvizet érdemes kicsit köze¬
lebbről megvizsgálni. Itt ugyanis a fél évszázad alatt bekövetkezett népesség¬
fogyás legnagyobb részét megtaláljuk a környező településeken. Egy 1927-es
19 Idézi Tóth K. József 2007: 135.
no Uo. |
™ Varga E. Árpád (1998-2002): Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok
1850-2002 között, 1—4. kötet, Csíkszereda, Pro-Print.
™ KSH 1910
"3 Aldobolyi Nagy Miklös: i. m. 42.