Seite 55 [55]
54 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
(...) fizetik a legtöbb adót. A kézművesek közül a gyergyőszentmiklősi tímárok emel¬
kednek ki mind számarányukat, mind anyagi helyzetüket tekintve.””
A hosszú idézet azért volt szükséges, mert rávilágít a kolóniák között a legelső
időktől meglévő különbségekre. A különbségek később csak tovább erősödtek.
A kép pontosítása érdekében érdemes utalni az 1785—89-es első magyarországi
népszámlálás adataira is.
2. táblázat: Az örmény városok statisztikai adatai az első magyarországi népszámlálás idején
Forrás: Az első magyarországi népszámlálás 1784-1787. Budapest (1960).
Házak | Csaladok | Népesség | Laköhelyetöl | Idegen | Népesség
(de jure) | tavol (de facto)
Erzsébetváros | 498 716 3398 131 65 3332
Szamosújvár 583 686 4459 148 88 4399
Gyergyószent- | 236 463 2366 46 8 2328
miklós
Csíkszépvíz 69 97 526 18 9 517
Kétségtelen, hogy mind a négy településen vannak olyan közös vonások, ame¬
lyeket a friss, egy-két generációs bevándorlás okoz. A másik oldalon azonban
a különbségek is érzékelhetőek, amelyek a 19. század sajátos helyi társadalmi
struktúráját vetítik előre. Az akkoriban frissen lezárult bevándorlásra jellemző
adat a jogi státuszok bizonytalansága, valamint a vándormozgalomra utaló
kategóriák magas száma. Így például mindenhol feltűnően magas számokat
találunk az idegenek, a távol levők és az egyéb kategóriába sorolt rublikákban.
Feltehető, hogy e kategóriák kiugróan magas számait az örményeknek köszön¬
hetjük. Az azonban már a jövőbeli különbségek irányába hat, hogy míg Erzsé¬
betvárosban és Szamosújváron komoly egyházi klérus működött, addig a
székelyföldi kolóniákon csak néhány papot találunk.
Jelen írás keretei között nincs mód végigkövetni a beolvadás egyes lépcső¬
fokait a 19. század folyamán, de nem is szükséges. A városépítés ciklusai
ugyanis eleve hosszú lefolyásúak, így elegendő a folyamat végeredményére,
18 pál Judit 1997: 119.