Page 54 [54]
3. Az örménység identitása e 53
==
Szamosújvár
ee
Erzsébetv.
pa la
Szamosújvár
Gyergyó =
eu
Szepviz
en
——
Erzsébetv.
_—
Lelekszäm
Gyergyé
—#—
Szépviz
Kanta
—
Örmény családok számának és az örmény népességnek az alakulása
Forrás: Pál 1997: 109-110.
Pál tanulmányában arra is kitér, hogy az említett településeken belül milyen
arányt képviseltek az örmények. Eszerint a másfél évszázados tendenciát szem¬
lélve megállapítható, hogy az örmény városok kezdettől fogva vegyes lakos¬
ságúak voltak. A különbség csak az, hogy míg Szamosújváron és Erzsébetvá¬
rosban a 18. században az örmények abszolút többséget alkottak, a lakosság
mintegy 50—70 százalékát, addig Gyergyószentmiklóson és Csíkszépvízen alig
15—25 százalék között mozgott a részarányuk. "7
A létszám kritikus elemzésén túl Pál arra is rámutatott, hogy az örmény
társadalom közel sem volt olyan homogén, mint azt az armenizmus sugallta.
Noha kétségtelen, hogy gazdasági súlya miatt a kereskedőréteg kiemelt fon¬
tosságú volt, a valóságban e kereskedőrétegen belül is óriásiak voltak a különb¬
ségek, nem beszélve az életmódjukban erősen eltérő kézművesekről, akik
főként a bőrfeldolgozásban voltak érdekeltek. Ennek a belső rétegzettségnek
a jelentősége annál fontosabb, mivel már az 1750-es években is eltérően alakult
a négy központ foglalkozási struktúrája.
, mindenik településnek megvannak a sajátos vonásai. A legkiegyensúlyozottabb
a foglalkozási szerkezet Szamosújváron, ott találjuk a legtöbb mesterség képviselőjét
ís. Gyergyőszentmiklóson a tímárok, Erzsébetvároson és a kisebb településeken a keres¬
kedők és kalmárok vannak többségben. Mindenbol a marbakereskedők alkotják a
legvagyonosabb réteget, közülük átlagban a szamosújváriak, gyergyószentmiklósiak
107 PálJudit 2007: III.