OCR
3. Az örménység identitása + SI Bányai Elemér 1905-ben úgy vélte, hogy a folyamat nem állítható meg, és a jövőben valószínűleg el fog tűnni a származástudat is. Írta ezt akkor, amikor az armenizmus éppen a származástudat erősítése révén próbálta meg mozgósítani az asszimilálódó örmény közösséget. Mivel a nyelvében, vallásában, részben felekezetében és szokásaiban beolvadt örmények számára az eredet volt az egyetlen identitásképző elem, a 20. századi Szamosújvár és Erzsébetváros szellemi élete erősen múltba zárkózó lett. Persze általában is jellemző volt a korra a historizmus, ám a két város esetében ennek különös jelentőséget adott, hogy a kapitalista átmenet mindkét településen relatív pozícióvesztést okozott, ellentétben például Gyergyószentmiklóssal, amely a 20. század legelején élte történeti urbanizációjának legdinamikusabb évtizedeit. À 19-20. szäzadi ,Szamosújvár-diskurzust", amely bizonyos értelemben az örmény diskurzussal volt egyenlő, végigkíséri a fénykor-hanyatlás kontrasztja. A fenykor a 17-18. szäzad gazdasági dinamizmusának az ideje, amivel szemben a századforduló mérsékelt sikerei (sikertelenségei) állnak. Szongott a dicső múlt megidézését még felrázó, mozgósító erőként alkalmazta, de a huszadik századra csak a hanyatlás puszta konstatálása maradt meg belőle. , Azért városunk, ha csak egy futó pillantást is vet vissza fényes múltjára, nemes önerzettel elmondhatja, hogy »Exegi monumentum aere perennius« (ercnel maradandobb emleket allitottam magamnak).”” „Beteljesült rajta a varosi sors: elpuhult, vitalitäsa megcsappant.” „A pompas barokk katedrális, mely a 18. század közepétől kezdve az ónémet dómokboz hasonlóan évtizedeken át épült, tízezres tömeget tudna befogadni, s nem a mai négyszázas gyülekezetet. Alszik, de nem álmodik Szamosújvár." A 19. század építészetének értékelésére mind a mai napig rányomja bélyegét a hanyatlás toposza. Pedig a kérdést elfogulatlanul vizsgálva ez a korszak rendkívül érdekes urbanisztikai átalakulásokat hozott, még akkoris, ha jelentősége nem hasonlítható az örmény barokkéhoz. Ám ettől még beszédes lenyomata ' Szongott Kristóf 1901-1903, 3. kötet: 274. "3 Aldobolyi-Nagy Miklés 2007: 25., 37.