Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000027/0000

Örmény városépítészet Erdélyben

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Tamáska Máté
Title (EN)
Armenian Townscapes in Transylvania
Field of science
Művészet- és építészettörténet / History of art and architecture (13047)
Series
Studia Armenologica Hungarica
Type of publication
monográfia
022_000027/0045
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 46 [46]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000027/0045

OCR

3. Az örménység identitása e 45 között kialakult." A közvetítő kisebbségek idegenek voltak, de éppen idegen voltuk biztosította számukra a kereskedelemhez szükséges mozgásteret. Mivel nem tagozódtak be egyik helyi hatalmi elit erőterébe sem, könnyen likvidálható csoportnak tűntek a mindenkori politika számára. Ez a lehetőség egyébiránt elég gyakran valósággá is vált. Másfelől azonban a diaszpórában élő kereskedőcsaládok rokoni hálózata pótolni tudta, illetve áthidalta az ellenséges politikai régiók közötti általános bizalomhiányt. A 16-17. században a kereskedelmi útvonalak erdélyi kapuiban, a hágók mentén találjuk az első nyomait az örmény bevándorlásnak. A legrégebbi ismert örmény sírkő felirata szerint Csíkszépvízen már 1573-ban éltek örmények." Főként Székelyföld városhiányos, illetve ebből következően kereskedelemhiányos régióiban jelentek meg nagy számban örmények, így például Gyergyószentmiklóson, Csíkszépvízen, Görgényszentimrén, Petelén vagy Marosfelfaluban." Egészen pontosan megjelenésük ezeken a településeken ütközött a legkisebb helyi ellenállásba. Mert például a Bukovina földrajzi kapuját elfoglaló Besztercén is megtelepedtek örmények, ám ott a helyi polgárság, aki maga is kereskedett, mindezt nem nézte jó szemmel. A konfliktus végül az örmények kiűzésével ért véget a 18. század legelején ? A fent idézett middleman minortty szociológiai sajátosságaiból következik, hogy az erdélyi örmények migrációját nem lehet egyetlen évszámhoz kötni. Ugyanakkor fordulópontot jelentett 1672, amikor Apafi Mihály erdélyi fejedelem a Moldvából menekült örmények számára kereskedelmi szabadalomlevelet állított ki.§ Az említett dokumentumra hivatkozva az erdélyi örmények betelepüléséről mind a mai napig a magyar honfoglalásra emlékeztető, az egyidejű letelepedést hangsúlyozó elbeszélési narratíva a legelterjedtebb. A letelepedés történeti emléke a népi mondavilágban összekeveredett a magyar honfoglalás mitológiájával: Jöttek, jöttek, ki tudja meddig, mikor a püspök azt mondta egyszer, hogy ez a bely éppen nekünk való lenne. (...) Bé is jöttek hét család, hét lovon. (...) A püspök a piac 79 Köpeczi Béla: i. m. 807. Bogos Mária 1997: o. n. Pál Judit 2007: 28. ® Päl Judit (2006): Örmenyek Erdelyben a 18-19. szäzadban. In Öze Sändor-Koväcs Bälint (szerk.) 2006: 27-38. 5 Szongott Kristóf 1901: 98.

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2670 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.13 MB
Permalink to jpg
022_000027/0045.jpg
Permalink to ocr
022_000027/0045.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu