Page 23 [23]
22 s ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
feltűnő." Míg ott zárt utcasorok és zömében emeletes polgárházak szegélyezik
az utcákat, addig Szamosújváron a földszintes, tágas kerttel szegélyezett porták
dominálnak. A másik jellegzetesség az építtetők társadalmi státusza, rangja.
Miközben a magyarországi városépítészetben, mint általában Európában, az
egyházi és a világi arisztokrácia jart élen a 17-18. szazadi épitkezésekben, addig
Szamosújváron a polgárság játszotta a vezető szerepet.
Az Entz Géza-féle művészettörténeti megközelítésben és a hetvenes évek
gyakorlati műemlékvédelemhez kapcsolódó kutatásaiban közös vonás, hogy
a barokk állt érdeklődésük középpontjában. A barokkhoz viszonyítottak min¬
den korábbi, illetve későbbi városépítészeti alkotást. A reneszánsz a barokk
előkészítéseként definiálódik, a klasszicizmus és a romantika a barokk örökség
árnyékában nem volt képes kibontakozni. A 19. század második felének figye¬
lemreméltó átalakulását is csak annyiban érintik, amennyiben az módosította
vagy éppen megkímélte a korábbi barokk alapszövetet.
Szamosújvár tudományos feldolgozottságához képest Erzsébetváros jófor¬
mán ismeretlen a művészettörténeti és az építészettudományi közéletben
egyaránt. Holott társadalomtörténeti értelemben igen sok a két város közti
párhuzam. Tény, hogy Erzsébetváros építészeti emlékei szerényebbek, ám ez
önmagában nem indokolja azt az óriási különbséget, hogy miközben Szamos¬
újvár megmentésén már a második műemlékes nemzedék dolgozik, Erzsébet¬
városban az értékek felismerése is éppen csak megkezdődött. Jellemző, hogy
a város mindmáig egyetlen építészeti értékleltárát a szász emlékek összeírására
letrehozott Denkmaltopographie Siebenbürgen projekt kereteben vegeztek el,
Ioan George Andron &s Iozefina Postävaru vezetésével.*? Postavaru a felmérés
eredményeit ismertető tanulmányában maga is kiemelte azt az aránytalansá¬
got, hogy míg Szamosújváron közel ötven műemlékileg védett épületet tarta¬
nak számon, addig Erzsébetvárosban ennek csak a tizedét. Postávaru tíz épí¬
tészeti periódusra osztva mutatja be a városépítés folyamatát, a 14. században
kialakult uradalmi központtól egészen napjainkig. Az örménység szerepe ezen
belül a 17. század végétől a 20. század elejéig-közepéig tart. A 20. században
Erzsébetváros fokozatosan elvesztette városi funkcióit, és beolvadt a szomszé¬
"5 Gerő László (szerk.) (1954): Ungariscbe Arcbitektur: bis zum Ende des XIX. Jabrbunderts, Budapest,
Építésügyi Kiadó, 1954.; Uő (1971): Történeti városrészek, Budapest, Műszaki Könyvkiadó.
"9 Postávaru, Iozefina (2011): , Orasul Dumbráveni, jud. Sibiu. Un sit urban istoric neprotejat."
Monumentul, Editia XI, 2011. 238.