Page 10 [10]
Bevezetés e 9
mind a földrajzi térben (egyszerre vizsgálta mind a négy kolóniát), mind a tör¬
téneti időben (bő kétszáz év fejlődését tekintette át) ki kellett egészítenie a ren¬
delkezésre álló adatokat.
Mikor örmény városépítészetről beszélünk, egyrészt tehetjük azt regionális
nézőpontból, tehát Erdély sajátos viszonyaiból kiindulva, másrészt az örmény¬
ség építészeti diskurzusába illesztve. Utóbbi megközelítés azonban nem sok
eredményt hozna. Ennek oka, hogy a római katolikus egyházzal unióra lépő
erdélyi örménység a 19. század elejére gyakorlatilag elveszítette kulturális kap¬
csolatait őshazájával, feladta örmény nyelvét, és teljes egészében a közép-euró¬
pai katolikus művelődés hatókörébe került. " Az építészetben mindez még
hamarabb lejátszódott.
Nem kell hozzá különösebb építészeti kutatásokat folytatni, hogy elöljá¬
róban megállapítsuk: a 18-19. századi erdélyi örmény építészet nem mutat
rokonságot Örményország hagyományaival.? Az a keleties, a bizánci építészet¬
ből kifejlődő formanyelv, amely a szomszédos Moldváig elkísérte az örmény¬
séget, a Kárpátokat átlépve hirtelen megszakadt." Noha nincsenek adatok
a birtokunkban, aligha tévedhetünk nagyot, ha kijelentjük, hogy ha a szakrá¬
lis építészetben sincs áthatás a Kaukázus, a Krím, Moldva, illetve Erdély
között, még kevésbé remélhetünk ilyet a világi emlékek, különösen pedig
a városépítészet terén. Ezt az alaptézist elfogadva tehát témánkat mindenek¬
előtt Erdély viszonyaiból kiindulva kell felépíteni.
5 "Kovács Bálint (2010): Die Kulturelle Vermittlungsrolle der Literatur und Religion bei der Integ¬
ration der Armenier in Siebenbürgen (18. Jahrhundert). PhD disszertacid, Pazmany Péter Katolikus
Egyetem, Budapest; Nagy Kornél (2012): Az erdélyi ürmények katolizäcidja (1685-1715), Budapest.
° Guzsik Tamäs (1991): Közepkori örmeny szakralis epiteszet. Összefoglald es katalögus, Budapest,
Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténet és Elméleti Intézet. Hogy a viläg örmenysege szä¬
mára mit is jelent egy örmény templom, mint építészeti forma, azt az újvilági kísérletek mutatják
leghívebben, melyek kivétel nélkül a keleties formanyelvhez nyúlnak vissza. Az örmény építészetről
lásd a következő adatbázisokat: http://www.raa.am/, http://www.armenianarchitecture.am/v2/
index.php?Language=2 (2018. os. 11.).
9 Nem tartozik szorosan a témához, de érdemes megemlíteni, hogy a Balkán szakrális építészetére
a 7-8. században éppen az a kaukázusi, jórészt örmény építészet gyakorolta a legnagyobb hatást,
amely ebben az időben sokkal innovatívabb és kezdeményezőbb volt, mint a keleti szakrális építészet
magterületének számító Bizánc. Lásd: Szentkirályi Zoltán (1980): Az építészet világtörténete, 1—2.
kötet, Budapest, 32. A Rómával való unió miatt az erdélyi örmény építészet logikájának legközvet¬
lenebb párhuzamait abban a Galíciában lenne érdemes keresnünk, amelyben Lemberg központtal
a 17. század óta működött az örmény katolikus egyház.