Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000026/0000

Értékalapú (köz)igazgatás

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Birher Nándor
Title (EN)
Values-based (public) Governance
Field of science
Jogtudomány / Law (12870)
Series
Károli könyvek. Monográfia
Type of publication
monográfia
022_000026/0138
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 139 [139]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000026/0138

OCR

III. SZÓELEMZÉS Van-e empirikus bizonyíték arra, hogy a jogot az erkölcs egyik területeként foghatjuk fel, ahogyan azt Hart veti fel," vagy inkább éppen ellentétes a valóság, amit Peschka Vilmos a következőképp fogalmaz meg: A morális fogalmak ugyanis olyan szabályozó rendszer elemei, amely természeténél fogva az egyediség filozófiai kategóriáján alapul, hiszen az erkölcs világa alapvetően az egyén belső, szubjektív lelki életével áll kapcsolatban, míg ezzel szemben a jog legfontosabb filozófiai ismertetőjegye az általánosság, mely nélkül a jog léte és működése elképzelhetetlen lenne. Az egyediség és általánosság ilyen konfliktusa miatt megalapozottan merülhet fel az a kérdés, hogy egyáltalán elképzelhető-e a morális fogalmak közvetlen, tartalmi változások nélküli ,transzplantációja" a jogban? Peschka válasza e kérdésre egyértelműen nemleges, elméletében ugyanis fokozottan hangsúlyozza, hogy az erkölcsi tartalommal rendelkező fogalmak csak az etikum közvetítésével válhatnak jogivá, a közvetlen átültetés eleve kudarcra van ítélve. További fontos észrevétele, hogy amikor egy fogalom az egyik rendszerből a másikba kerül át, például az etikumból a jogba, akkor a szabályozórendszer filozófiai sajátosságainak megfelelően a fogalom elveszíti eredeti, természetszerű jellegzetességeit és az új rendszer jellemzőinek megfelelő tartalommal töltődik fel." A következőkben az imént felvetett kérdésekre legalább részleges válasz keresve megvizsgáljuk, hogy a jogi szövegekben milyen formában jelennek meg etikai tartalmak. Tudva azonban azt is, hogy a jogban megjelenő etikai fogalmak — azáltal, hogy a jog szövegébe integrálódtak — már nem etikai, hanem jogi tulajdonságot mutatnak. Módszerünk a következőkben a kvalitatív szövegelemzés módszere lesz. KVANTITATÍV SZÖVEGELEMZÉS Vizsgálatunk alapja a szövegbányászat, ami az adatbányászat egy olyan speciális ágazata, ahol az információ kinyerése strukturálatlan, vagy enyhén strukturált forrásból származik, azaz az adatok nem rendezett erényt, az önzetlenséget és az együttérzést, tanítottuk még az élet tagadását is... Ezek mind a kimerült ember értékei." Friedrich Nietzsche: A hatalom akarása, https://docplayer.hu/34800013Friedrich-nietzsche-a-hatalom-akarasa-minden-ertek-atertekelesenek-kiserlete.html (Letöltés: 2021. április 27.) 28 Hart, H. L. A.: A jog fogalma, Budapest, Osiris, 1995, 18. 4 Fekete Balázs: Erkölcs, etikum és jog összefüggései Peschka Vilmos munkásságában, Állam- és Jogtudomäny, 51. évf., 2010/1, 41-49. + 138 +

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2670 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.1 MB
Permalink to jpg
022_000026/0138.jpg
Permalink to ocr
022_000026/0138.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu