emberi jogok alanya, bármilyen is a jogvédelem, nem garantálhat tartós
eredményeket.
A teremtéstörténetben leírt ember viszont az Isten teremtő munkájának
hasznosítója és őre. Olyan, aki, mint az Isten, szereti, tiszteli és védi az
életet. Hogyan lehetne ennek az embernek az emberi jogait megfogalmaz¬
ni?
A mai, biztonságra törekvő ember kénytelen szembenézni azzal, hogy
létét egyre nagyobb veszély fenyegeti. Itt nem is annyira a világot fenye¬
gető apokalipszisre, mint inkább emberi mivoltának teljes elvesztésére
gondolunk. Az élet minden szegmense szervezett lesz. Az egyén nem tud
majd mit kezdeni önmagával, a lelki igényeivel, a teljesség igényével, az
önmaga feletti uralom igényével. Nem tud majd mit kezdeni azzal, hogy
a szabadság az önmagunk feletti uralom megszerzésénél kezdődik. Hogy
az igazi hatalom a felelősség tényleges vállalása.
A mai ember egyáltalán nem készült fel a hatalom helyes használatára.
Nem készült fel arra, hogy mi a valódi felelőssége. Nem rendelkezik a ha¬
talom etikájával. Sőt, nem is ildomos erről beszélni napjainkban. Minden¬
ki teszi a dolgát, a gazdaság, az állam, a katonaság működik, vagy látszólag
működik, és ezt a látszatot dehumanizált humánumként mindenki elfo¬
gadja. Mert csak így lehet holnap. A hazugságok egyre nyilvánvalóbbak,
a káosz veszélye egyre jobban fenyeget, de igazából senki nem érzi magát
felelősnek. Sem a kis, sem a nagy hatalommal rendelkező egyének vagy
közösségek. Feltétlenül újra szembesíteni kell az embert:
- önmagával
— a hatalmával
— a felelősségével
— a természettel
Ehhez a jelenlegi tudományos módszerek teljes egészében alkalmatlanok,
a teológia és etika, mint tudomány, pedig még nem nőtt fel a feladathoz.
Guardini szerint a fordulathoz három alaperényre lesz szükség:
- az igazság keresésére — Ezen a területen különös feladata van a jogá¬
szoknak, akik a technikai jogot meghagyva a saját területükön alapo¬
san elmélyülnek a jog, mint jelenség társadalmi szerepének értelme¬