Seite 108 [108]
A TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
ban, még élt a hegeli álom a szabályozható, államban megnyilvánuló alt¬
ruizmussal kapcsolatban. Egyre erősödtek a fenntartható fejlődéssel kap¬
csolatos hiedelmek. Ebben az időben Wolfahrt Pannenberg a Mi az ember?
című munkájában igyekszik leírni a legalapvetőbb társadalmi viszonyokat.
A normarendek, és különösen a jog normarendjének vonatkozásában ki¬
emeli, hogy annak alapja a , hűséges szeretet". Az, hogy az emberek tartósan
kitartanak egymás mellett, mind társadalmi szerepeikben, mind szemé¬
lyükben. , A szeretet azt jelenti, hogy mindenkori embertársammal együtt
közös emberi rendeltetésünk megragadására törekszem." Meghatärozä¬
sa alapján ebből a szeretetből fakad az a tág értelemben vett jog, amely
részben pozitív jog, részben pedig a társadalom gyakorlatában megjelenő
élő jog. Fontos felismerése, hogy ennek a jognak a megvalósulásához nem
szabad különválasztani a személyes közösséget (Gemeinschaft) és a társa¬
dalmi szerveződéseket (Gesellschaft) egymástól, mint ahogyan azt a szak¬
irodalom gyakran tette. Az emberek közössége és szervezett rendjük ösz¬
szetartozik. A szerveződés, optimalizálás csak és kizárólag a közösség, és
végső soron az egyén érdekében jöhet létre. Ehhez teszi még hozzá
Pannenberg, hogy mindez Isten akaratából van így, tehát a pozitív jog is
bizonyos értelemben az ember cselekvéséből megnyilvánuló isteni akarat.
A TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
Részletesebben megvizsgálva a humanizálás és optimalizálás feladatát,
nem kerülhetjük meg, hogy a társadalmi kapcsolati hálózatokkal foglal¬
kozzunk. Sajátos, hogy jogtudományi oldalról ezideig még keveset elemez¬
ték az állampolgárok és a közigazgatás egyes hivatalainak kapcsolati rend¬
szerét. Sok publikáció jelent meg ugyan a közigazgatás-ügyfél viszony
kérdésében, azonban kevés olyan van, amelyik az egyén-hivatal kapcso¬
latrendszert vizsgálja. A klasszikus társadalmihálózat-elmélet szerint két
alaptípusa van az emberek közötti kapcsolatoknak: a gyenge és az erős
kapcsolatok." Ezt a megközelítést pontosítja néhány olyan kutatás, amely
külön vizsgálja az állampolgár és az intézményrendszer (hivatalok) viszo¬
nyát, három kapcsolati formát különböztetve meg: a bonding, a bridging,
és a linking típusút. Itt a bonding típusú kapcsolat leginkább az erős,
162 Pannenberg, Wolfahrt: Mi az ember?, Budapest, Egyházfórum, 1991, 75.
163 Granovetter, Mark: A gyenge kötések ereje. A hálózatelmélet felülvizsgálata, in Angelusz Róbert
— Tardos Róbert (szerk.): Társadalmak rejtett hálózata, Budapest, Magyar Közvéleménykutató
Intézet, 1991, 371—400.
e 107 "