Seite 107 [107]
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN
visszásságai mindaddig nem fordulhatnak jobbra, amíg nem gondoskodunk
hatékonyan arról, hogy jogászaink — ahelyett, hogy azon kevéstől is meg¬
fosztanánk őket, ami a fennálló intézményekben filozófiai épülésükre
serkent — végre magasztos hivatásuknak megfelelő filozófiai képzésben
részesiiljenek.”! Úgy tűnik, nehéz újat mondani, azonban talán még annál
is nehezebb a már számtalanszor megfogalmazott elveket végre a gyakor¬
latban is alkalmazni.
Az alábbiakban táblázatban mutatjuk be, hogy csak a három normarend,
a jog, a vallás és az erkölcs együttműködése során lehetséges az emberi
együttélés teljes körű szabályozása. A jog esetében az egyén saját érdekei
mentén cselekszik, a , mindent szabad, ami nem tilos" elv jegyében. Hogy
ezt a túlzó autonómiát féken lehessen tartani, szükség van a mások (közös¬
ség) által elfogadott szankciókra. Az erkölcs esetében a cél magában hord¬
ja a közösség érdekeit is — az egyén felismeri, hogy nem életképes a többiek
nélkül. Mind a cél felismerése, mind pedig az esetleges szankciók vonatko¬
zásában keverednek az autonóm és heteronóm elemek. Az erkölcsi szabályok
vonatkozásában a közösség a csoportból való kizárással szankcionál, jel¬
lemzően nem szabatoson leírt eljárási szabályok szerint. A vallás esetében
a cselekvés célja az emberen kívül esik. Az ember felismeri, hogy nem
rendelkezik teljes mértékben a saját életével. Éppen ezért a léte célját nem
ő, hanem Isten határozza meg. Pontosan emiatt a felismerés miatt nincs is
szükség heteronóm szankcióra. A vallásban az egyén maga néz szembe
a felelősségével önmagában. A fizikai szankció, a kirekesztés elmarad.
Jog Erkölcs Vallás
Cél autonóm autonóm/ heteronóm
heteronóm
Szankció heteronóm autonóm/ autonóm
heteronóm
A normarendek jellegzetességeinek összefoglalása a cél és a szankció
szempontjai alapján.
A második világháború utáni nyugati fellendülés éveiben gyakran be¬
széltek egyfajta ,antropocentrikus" fordulatról, amelynek során az ember
szociális természetét megragadva hívták fel a figyelmet az igazságos állam
megalkotásának lehetőségére. Ekkortájt, különösen a német gondolkodók¬
161 Uo.
* 106 +