Page 104 [104]
OCR
A KÖZIGAZGATÁS MINT TECHNIKAI IRÁNYÍTÁS A termelésen túl a gyakorlati élet más területein is valós technikai optimalizáló hatása lehet az automatizált szabályozásnak. A közlekedésben már minden technikai lehetősége adott annak, hogy a járművek sebességét és a sebesség szabályoknak való megfelelőségét ellenőrizzük. Ezen technikai adottságok fényében a szabályszegő járművek tulajdonosai automatikusan bírságolhatók lehetnének. Mindez valószínűleg komoly ellenállást váltana ki, ha azonban a valós cél a közlekedés biztonságának növelése lenne, és kapcsolódna egy adaptív maximális sebesség-meghatározási rendszerrel (változó paraméterek függvényében - pl. autó típusa, időjárás, forgalom etc. — változnának a sebességmaximumok is), máris hatékonyabb közlekedési feltételek lennének megteremthetők. Vagy egyszerűbb esetben, aki vállalja sebességének ellenőrzését, kedvezőbb feltételekkel köthetne biztosítást. Ezeknek az új, a korábbinál sokkal rugalmasabb szabályozási feladatoknak a megfelelő kezelése a közigazgatás feladata (is) lesz a közeljövőben. Arról, hogy a jog mennyire tehető egyértelművé, technikaivá, már régóta folyik a vita. Egyes vélemények szerint a jog minden fogalmat csak , jogi" fogalomként tud értelmezni. Számára például az ember fogalma csak jogi fogalomként értelmezhető, ráadásul úgy, hogy annak a jelentése jogáganként eltérő lehet. Mást jelent az ember a büntetőjogban (csak megszületett ember életének kioltása esetén beszélhetünk emberölésről), és mást a polgári jogban (ahol a magzat is jogképes bizonyos feltételek teljesülése esetén.) A jog tehát olyan, az erkölcshöz vagy a valláshoz tartozó fogalmakat, mint igazság, jóság, demokrácia, csak annyiban tud kezelni, amennyiben azokat a jogi szótárába — értelmezéssel együtt — felveszi. Ilyen módon a jog egy zárt nyelvi rendszer, amely ugyan figyelemmel lehet rajta kívüli fogalmakra, azonban azokat csak egy belső transzformációval teheti sajátjává." Részben emiatt is kiemelten fontos a jogalkotó, illetve a jogalkalmazó személyes - és ennyiben jogon kívüli — attitűdje, erkölcsi és morális meggyőződése. Szintén lényeges szempont, hogy az egyes nem jogi fogalmak jogi transzformációját hogyan végzik el a jogalkotók, vagy éppen a jogalkalmazók, különösen a felsőbb bíróságok. Veszélyeket hordoz azonban a jog technikaivá válása. A közigazgatás optimalizációra való törekvése sok esetben tisztán technikai megoldásokat 156 Poscher, Ralf: The Hand of Midas: When Concepts Turn Legal, or Deflating the Hart-Dworkin Debate, in Hage, Jaap C. — Pfordten, Dietmar von den (eds): Concepts in Law, London — New York, Springer, 99-115. * 103 +
