Page 104 [104]
A KÖZIGAZGATÁS MINT TECHNIKAI IRÁNYÍTÁS
A termelésen túl a gyakorlati élet más területein is valós technikai opti¬
malizáló hatása lehet az automatizált szabályozásnak. A közlekedésben már
minden technikai lehetősége adott annak, hogy a járművek sebességét és
a sebesség szabályoknak való megfelelőségét ellenőrizzük. Ezen technikai
adottságok fényében a szabályszegő járművek tulajdonosai automatikusan
bírságolhatók lehetnének. Mindez valószínűleg komoly ellenállást váltana
ki, ha azonban a valós cél a közlekedés biztonságának növelése lenne, és
kapcsolódna egy adaptív maximális sebesség-meghatározási rendszerrel
(változó paraméterek függvényében - pl. autó típusa, időjárás, forgalom etc.
— változnának a sebességmaximumok is), máris hatékonyabb közlekedési
feltételek lennének megteremthetők. Vagy egyszerűbb esetben, aki vállalja
sebességének ellenőrzését, kedvezőbb feltételekkel köthetne biztosítást.
Ezeknek az új, a korábbinál sokkal rugalmasabb szabályozási feladatoknak
a megfelelő kezelése a közigazgatás feladata (is) lesz a közeljövőben.
Arról, hogy a jog mennyire tehető egyértelművé, technikaivá, már rég¬
óta folyik a vita. Egyes vélemények szerint a jog minden fogalmat csak , jogi"
fogalomként tud értelmezni. Számára például az ember fogalma csak jogi
fogalomként értelmezhető, ráadásul úgy, hogy annak a jelentése jogáganként
eltérő lehet. Mást jelent az ember a büntetőjogban (csak megszületett em¬
ber életének kioltása esetén beszélhetünk emberölésről), és mást a polgári
jogban (ahol a magzat is jogképes bizonyos feltételek teljesülése esetén.)
A jog tehát olyan, az erkölcshöz vagy a valláshoz tartozó fogalmakat, mint
igazság, jóság, demokrácia, csak annyiban tud kezelni, amennyiben azokat
a jogi szótárába — értelmezéssel együtt — felveszi. Ilyen módon a jog egy
zárt nyelvi rendszer, amely ugyan figyelemmel lehet rajta kívüli fogalmak¬
ra, azonban azokat csak egy belső transzformációval teheti sajátjává."
Részben emiatt is kiemelten fontos a jogalkotó, illetve a jogalkalmazó sze¬
mélyes - és ennyiben jogon kívüli — attitűdje, erkölcsi és morális meggyő¬
ződése. Szintén lényeges szempont, hogy az egyes nem jogi fogalmak jogi
transzformációját hogyan végzik el a jogalkotók, vagy éppen a jogalkalma¬
zók, különösen a felsőbb bíróságok.
Veszélyeket hordoz azonban a jog technikaivá válása. A közigazgatás
optimalizációra való törekvése sok esetben tisztán technikai megoldásokat
156 Poscher, Ralf: The Hand of Midas: When Concepts Turn Legal, or Deflating the Hart-Dworkin
Debate, in Hage, Jaap C. — Pfordten, Dietmar von den (eds): Concepts in Law, London — New
York, Springer, 99-115.
* 103 +