Page 84 [84]
AZ ÁLLAM ÉS A KÖZIGAZGATÁSI JOGVÉDELEM
hozzanak nemzetekre vonatkozó, alapjogokat érintő döntéseket. Egyértel¬
művé vált, hogy még a közigazgatási jogvédelem nemzeti és nemzetek fe¬
letti összehangolása sem történt meg a maga teljességében. Nagyon lénye¬
ges kérdés lesz, hogy ez az összehangolás mennyire fogja az egyének,
államok érdekeit szolgálni, illetve mennyiben lesz alkalmas arra, hogy
valamiféle , közös erkölcsöt" is megnyilvánítson. Természetesen, ha nincs
nemzetek feletti , közös erkölcs", hanem csak lobbiérdekek, akkor azt meg¬
nyilvánítani sem lehet majd.
A közigazgatási jogvédelemmel kapcsolatosan az viszont bizonyos, hogy
a közérdek védelme és szabályozása nem valósulhat meg kizárólag a köz¬
igazgatásban. Szükség van egy másik, független fórumra, a bíróságra is.
Fontos azonban, hogy a bíróságok tevékenységét értelmezzük a jogosult¬
ságaik objektív-szubjektív oldaláról, és a nemzeti és nemzetek feletti oldal¬
ról is. Lényeges kérdés, hogy egy európai bíróság milyen döntést hozhat
egy nemzeti közigazgatási aktussal kapcsolatban, különösen érdekes pedig
az a kérdés, hogy ennek a döntésnek milyen morális vonatkozásai lehetnek.
Az olyan témák esetében, mint az , emberiség közös öröksége és a jövő
generációk joga", új fogalmak kerülnek bevezetésre, amelyek nagymérték¬
ben befolyásolják az emberek jövőjét, azonban a meghatározásuk még nem
kellően pontosított."
Hasonlóan izgalmas kérdés, amikor egy nemzeti jogszabály jogellenes¬
ségét állapítja meg egy nemzetek feletti bíróság, ismételt jogalkotásra kö¬
telezve az adott ország törvényhozását, ezzel olyan helyzetet teremtve,
amely alkalmas arra, hogy a jogbiztonságot veszélyeztesse. Ilyen eset az ún.
Segro-itelethez köthetö jogeset. Magyarországon 1994 óta tilos volt a kül¬
földiek és a jogi személyek földtulajdonszerzése, 2002. január 1-jétől pedig
tilos volt ugyanezen személyi kör részére a haszonélvezeti jog alapítása
termőföldre. Ezen szabályozás kijátszására elterjedté váltak az ún. zseb¬
szerződések, amelyek során haszonélvezeti jogot alapítottak a tulajdon¬
szerzés helyett. A színlelt szerződések elszaporodása miatt A mező- és
erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel ösz¬
szefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi
CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 108. §-a értelmében 2014. május
1-jei hatállyal a nem közeli hozzátartozók között kötött szerződéssel ala¬
pított haszonélvezeti jog ex lege megszűnt, új haszonélvezetet alapító
szerződések megkötése azóta csak közeli hozzátartozók között lehetséges.
87 Bandi Gyula: Introduction to the Concept of Environmental Democracy, in Bandi Gyula (ed.):
Environmental Democracy and Law, European Law Publishing, Groningen-Amsterdam, 2014.
+ 83 +