Page 48 [48]
A JOG, VALLÁS, ERKÖLCS A GONDOLKODÁS TÖRTÉNETÉBEN
Ebben a periódusban a , kiskorú ember" világos és egyértelmű szabályok
mentén élhetett egy olyan valóságban, amelyben minden az örökké tartó
atalálkozást" szolgálta. A dolgok és az azokat megismerő elme azonossága
lett az igazság mércéje." A cselekvések mértékét az adta, hogy azok illesz¬
kedjenek a teremtés rendjébe." Ekkor még az értelem hívő volt, a hit pedig
értelmes.
Cogito
A második korszak a középkor végétől napjainkig tartott. Ez a ,cogito”,
a gondolkodás, az ész kora. Ebben az időszakban a világ lényegi összefüg¬
géseinek megértése helyett a problémák hatékony kezelése vált elsődle¬
gessé. A vallásháborúk idején az abszolút érvényű fogalmak meggyengül¬
tek, helyettük lényegesebb kérdés lett, hogyan lehet jó ágyút önteni, vagy
éppen a hitvitában legyőzni az ellenfelet. Az egyetlen biztos pontnak az
emberi értelem, az emberi gondolkodási képesség tűnt. Ráadásul ez a bi¬
zonyosság újra összekapcsolata az egyházak között marakodó Európát.
A hitviták elvont teológiai tartalmánál lényegesebbé vált a , módszer",
a technika, a tudomány. A kérdés már nem arra irányult, miért vannak
a dolgok, hanem sokkal inkább arra, hogyan működnek. Mi a titka a jó
államnak? Mitől jó egy fejedelem? Milyen az igazi jogfilozófia? Ebben
a korban megkezdte harcát egymással a jog, az erkölcs és a vallás. Mivel
nem maradt megg a világos elválasztás az ortodoxia és az ortopraxis szint¬
jei között, a fogalmak keveredtek. Ami korábban egyszerű volt, hirtelen
rettenetesen bonyolulttá vált. Az egyházak harcai vallásháborúk lettek,
az állam nemzetpolitikává változott, az erkölcs pedig racionális köte¬
lességgé alakult. A vallás mint tiszta jelenség szenvedte el a legnagyobb
veszteségeket. Először csak megszűnt a hit és az értelem egysége, később
a hit helyét is átvette a polgári erkölcs kategorikus imperatívusza, végül
pedig a dicsőséges forradalmak a vallás felszántott földjét az emberi jogok
sójával hintették be. Persze az erkölcs sem kerülhette el a sorsát. A filo¬
zófia és tudományos elemzések kivétel nélkül megállapították, hogy sok¬
féle erkölcs van, az egyetemesen kötelező parancs pedig nem található
meg a lélek mélyén. Ott inkább másféle alantas dolgok találhatóak, ame¬
lyek a neurózisaink forrásai.
” Brugger, Walter: Filozöfiai lexikon, 212, https://btk.ppke.hu/uploads/articles/6114/file/
BRUGGER3-1.pdf (Letöltes: 2017. augusztus 7.)
#0 Komäromi Läszlö: A bizanci hatás kérdése a középkori magyar jogban és a magyarországi egy¬
házjogban. Budapest, Pázmány Press, 2013.
+ A7 +