Vallás Erkölcs Jog
Egzisz- | Miért lehet/kell ten- | Mit kell tennem? (Sa- ] Mit lehet tennem?
tenciälis | nem? (Miert csele- ] ját tökéletességem és | (Mindent szabad,
kerdes kedjek?) a másik boldog ami nem tilos)
sága) (Hogyan (Hogyan
cselekedjek?) cselekedjek?)
A kötele- ÍJ A Feltétlen erejével | A tisztesség erejével | Az állami hatalom
zés mód- I szabályoz, de ho- szabályoz, de , Miért ] erejével szabályoz,
ja gyan kerülhetem el | legyek én tisztessé- | de mia jo és a rossz
a fanatizmust? ges?” fogalmanak lényege?
Norma- | Örökkevalösäg Közösseg tagjakent | Szemelyes
követes |resze lenni maradni boldoguläs
celja
Szankcié | Az Örökkevalöval | Közössegi tagsäg el- | Szemelyes
jellege való kapcsolat el- vesztése, lelkiismeret- korlátozás felderítés
vesztése furdalás esetén
5. ábra: A normarendek sajátosságainak összefoglaló táblája"
A jogot, a vallást és az erkölcsöt gyakran gondolják egymást részben
átfedő normarendeknek." Pedig ehelyett célszerűbb lenne ezeket a szabály¬
rendszereket úgy felfogni, mint különböző méretű , lyukakból szőtt hálókat",
amelyek más-más , méretű" társadalmi problémák kiszűrésére alkalmasak.
Jól kivehető ez akkor, amikor valamely szélesebb társadalmi kört érintő
kérdést a rendes bíróságok már nem tudnak ellentmondásmentesen kezel¬
ni — tisztán a jogszabályok alkalmazásával -, ezert a felsöbiräskodäsnak
vagy az alkotmánybíróságnak kell gyakran etikai-politikai elvek mentén
a döntéshozás irányát megszabni. Mindez azonban korántsem jelenti azt,
hogy a jogi vagy etikai elvek keverednének, hanem egyszerűen csak arról
van szó, hogy vannak kérdések, amelyek vagy az egyik, vagy a másik nor¬
marend segítségével lehet megoldani. Pontosan emiatt fontos a normaren¬
dek egymástól való világos elkülönítése úgy, hogy közben az egymással
való kapcsolatukat sem tagadjuk meg.
64 Birher-Homicskó: Szabályozáskomplexitás, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem Ál¬
lam- és Jogtudományi Kara, 2021.
§5 Böckenförde, Ernst-Wolfgang: Állami jog és erkölcsi rend, Budapest, LHarmattan, 2020, 77—94.