Page 41 [41]
I. ALAPFOGALMAK
esetleg egy jogszabály alapján végrehajtott cselekedet. Nagyon komoly
félreértések forrása az, amikor a nyugati jogot más kultúrák jogi-erkölcsi¬
vallási komplexitásával igyekszünk összevetni vagy egyenesen kultúrákra
erőltetni. Pontosan annyira értelmetlen, mint mikor az Egyesült Államok
katonáiról állítják egyes országokban, hogy gonosz keresztes lovagok.
Félreérthető, ha egy jogrendet vallási eredetűnek gondolunk, ahogy
félreérthető az is, ha azt gondoljuk, a jognak nincs más alapja, mint a jog.
A jogrend és az erkölcs sosem fogja az embert megváltani, nem is ez a cél¬
juk. Ugyanígy a vallási rendőrség sem fogja soha közelebb vinni az Istenhez
az embert. Valójában nem a jognak, hanem az embernek kell vallásosnak
lennie ahhoz, hogy a teremtőjéhez közelebb kerülhessen. Az ember vallá¬
sossága — a vallásosság szó lényegi értelmében — nem lehet egyszerűen
formális vallásosság.
Fontos tudatosítani, hogy az ember nem egyszerűen azért hisz Istenben,
mert üdvözülni akar, vagy mert fél valamiféle pokoltól. Az ember azért hisz
Istenben, mert számára ez egzisztenciális szükségszerűség, hiszen lépten¬
nyomon Istenbe botlik, aki nélkül nem tudja önmagát, a végességét értel¬
mezni. Hasonló ehhez az is, hogy az ember nem azért erkölcsös, mert fél
a kirekesztéstől, hanem azért, mert különben nem lenne képes önmagát
egészséges személyként értelmezni, képtelen lenne valamely közösséghez
tartozni. Az is világos, hogy az állampolgár az esetek többségében nem
azért követi a jogot, mert olvasta Luhmann társadalomelméletét vagy az
Alaptörvényt, vagy egyszerűen mert retteg a szankcióktól, hanem azért,
mert a jogrend védi az alapvető érdekeit, viták esetén pedig objektívnek
tűnő keretrendszert ad a döntéshez.
Ilyen módon persze van összefüggés erkölcs, vallás és jog között, de ez
az összefüggés sosem érinti az , érvényesség" kérdését. A Tízparancsolatot
ugyan Isten adta, de az ettől még nem lesz érvényes jog. Attól, hogy mind
a jog, mind az erkölcs, mind pedig a vallás az emberre vonatkozik, még
nem lehet egymásba olvasztani őket.
Felesleges lenne megpróbálkozni azzal, hogy a vallást megfosszuk iste¬
ni megalapozottságától, vagy hogy a jogrendet transzcendens legitimáció
alá rendeljük. Ezek a törekvések mind kudarcba fulladnak."" Ehelyett egy
olyan emberképet kell kialakítani, amely a jogot, erkölcsöt és vallást egy¬
aránt magába foglalja. Nem a jog, erkölcs vagy vallás halmazának kell e
közös részét mindenáron megtalálni, hanem egy nagyobb halmazba kell
mindhárom jelenséget elhelyezni. Ez a halmaz pedig az emberi egyéni és
57 Pokol Béla: A jurisztokratikus állam, Budapest, Dialóg Campus, 2017, 151-152.
* 40 +