Page 33 [33]
I. ALAPFOGALMAK
a teremtőjéhez, értékesnek fogadja el az életet (akár jelenvaló, akár túlvilági
formájában). Ez azonban nem mindig sikerül megfelelően. Maga Jézus is
éppen ezért akarta , beteljesíteni, nem eltörölni" a törvényt." Pontosan emi¬
att lehet és van szüksége az egyházi tevékenységnek mind az erkölcs, mind
pedig a jog kontrolljára." Ez a kontroll azonban soha nem érintheti a vallás
társadalmi ortodoxiáját.
Erkölcs
Amiga valläs az Isten-ember viszonyban értelmezhető, addig az erkölcs
a közösség-egyén viszonyban. Az erkölcs rendeltetése, hogy a társadalmi
együttélésnek értelmet adjon (hogyan cselekszem jól a közösségemben?),
továbbá, hogy a cselekvést az egyén a saját identitásában is értelmezze
(mit mond a lelkiismeretem). Az erkölcsben az egyik mozzanat a közös¬
ségtől irányul az egyén felé (éthosz), a másik pedig az egyéntől a közösség
felé (ethosz, morál). Az erkölcs célja, hogy a közösség élete, beleértve az
egyén életét is, minél harmonikusabb, a közösség fenntartására minél
alkalmasabb legyen. Az erkölcs célját tekintve olyan evolúciós előny,
amely a közösség tartós fennmaradását biztosítja. Alapja a bizalom, az
egymásra hagyatkozás és a közösségégért való felelősségvállalás, képes¬
ség a jó és a rossz fogalmainak használatára. , Világos, hogy az etikának
semmi köze a köznapi értelemben vett büntetéshez"? Az etika egy sajátos
megnyilvánulása a természetjog, ami inkább etika, mint jog," a termé¬
szetjog tekintélye morális jellegű, a szankciói pedig közvetlenül a közösség
létét érintik. A természetjogi normák megszegésének következménye
a ,rossz, a jó hiánya, a pusztulás".
Az emberi normák kialakulása, a mi-tudat erkölcsi-normatív körvona¬
lazása az az evolúciós előny, amely az emberi fajt ennyire életképessé tette.
A mi-tudat egyszerre jelent lehetőséget és kényszert. Lehetőséget a saját
érvényesülésre, és kényszert a másik érvényesülésének vagy érvényesülése
sNe gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni
jöttem, hanem teljessé tenni." (Mt 5,17) Ezt a gondolatmenetet folytatja Jézus, amikor a törvény
erkölcsi tökéletesítéséről beszél: , Hallottátok, hogy a régiek ezt a parancsot kapták: Ne ölj! Aki
öl, állítsák a törvényszék elé. Én pedig azt mondom nektek: Már azt is állítsák a törvényszék elé,
aki haragot tart embertarsaval.” (Mt 5, 21-22)
§7 Nagy Péter: Dósa Elek élete és egyházi munkássága, Iheológiai Szemle, 2015/1, 43—49.
38 Wittgenstein, Ludwig: Tractatus 6.422., Budapest, Akadémiai, 1989
# Coing, Helmut: À jogfilozéfia alapjai, Budapest, Osiris, 1996, 189.
+ 32 +