Page 31 [31]
I. ALAPFOGALMAK
zása is (szankció), jelentősen különbözik az erkölcs vagy vallás rugalmas,
méltányos, és a szeretetre épülő szabályaitól. Más kérdés, hogy mindhárom
társadalmi jelenség alapjainál az igazságosság fogalmát kell keresnünk.
Ahogy láttuk, a nyugati jogrendek az igazságosság fogalmát inkább a jo¬
gos/jogtalan kódjaira cserélik, éppen ezért nem is annyira a jogszabálynak,
sokkal inkább a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak kell erkölcsösnek len¬
niük. Így ennek a személyes erkölcsiségnek kell — például az Alaptörvényben
meghatározott módon - jogi szövegekké alakulnia. Hogy mindez hogyan
történhet, a szóelemzés megmutathatja. De még mielőtt ennek a részleteit
vizsgálnánk, elengedhetetlen a normák típusainak meghatározása.
A pontos definíció megalkotásához két vizsgálati szempontot kell meg¬
határoznunk: a fogalom , ideális tartalmának a meghatározását" (társadal¬
mi ortodoxia — helyes vélemény) és a , fogalomból következő gyakorlat"
(társadalmi ortopraxis — helyes gyakorlat) meghatározását.
Szét kell választanunk a szükségszerű ideálist a szükségszerű gyakorla¬
titól. A kettő közti határ átjárhatatlan abban az értelemben, hogy a társa¬
dalmi ortodoxia állításait nem cáfolja a társadalmi ortopraxis gyakorlata.
Konkrét példákkal élve, attól, hogy valaki Isten nevében öl, még nem biztos,
hogy a vallás ortodoxiájával van a gond. A vallás szabályai, az ortodoxia
szintjén egyértelműen tiltják az ártatlan megölését. Az ortopraxis, a he¬
lyesnek vélt gyakorlat viszont lehet hibás. A hiba korrekciója nem a vallás
megváltoztatásában, hanem a gyakorlat kijavításában kell hogy álljon.
Vallás
A vallás lényege az embertől független , Szent"? felismerése. A vallásnak
önmagában semmi köze sincsen sem a joghoz, sem az erkölcshöz. A val¬
lás közvetlen „Teremtö-teremtmeny” viszony, radikális és megmásítha¬
tatlan alarendeltségben. A vallas célja az ember, mint hianylény* teljes¬
ségigényének betöltése.
Gyakori leegyszerűsítés, hogy a vallási törvényekből eredeztetik az er¬
kölcsi, majd jogi szabályokat. Maga a jelenség egyáltalán nem újkeletű,
hiszen a szabályozás ilyen jellegű egymásra épülésének feltételezése már
az ókori kultúrákban is általános jelenség volt. A római jog az első, ahol az
33 Otto, Rudolf: A Szent, Budapest, Osiris, 2001.
34 Gehlen, Arnold: Der Mensch. Seine Natur und seine Stellung in der Welt, Berlin, Junker und
Dünnhaupt Verlag, 1940, 15. Itt a hiánylény-fogalom a biológiai igényeknél tágabban értelme¬
zendő. Ide tartozik az ember küzdelme az elmúlás ténye ellen is.
* 30°