Seite 22 [22]
AZ ÉRTÉK MAGA A MŰKÖDÉS
rendszer, hanem ezen túl még cselekvési rendszert is jelent"? Egyértelmű,
hogy ez a definíció az erkölcsöt képtelen a maga teljességében, erkölcsi
a prioriként felfogni, továbbá nem veszi figyelembe az ethosz/éthosz kü¬
lönbségét, az erkölcs közösségi és egyéni vonatkozásainak szoros össze¬
függéseit.
Niklas Luhmann definíciója szintén igyekszik az erkölcs kérdését kiszo¬
rítani a társadalom, illetve a jog értelmezési tartományából. Az erkölcs
ugyanis nem lehet alkotóeleme egyetlen társadalmi alrendszernek sem.
Ebből fakadóan az erkölcsöt a , patológiás" fogalmával illeti, továbbá kizá¬
rólagosan a problémás helyzetekben tartja alkalmazhatónak." Természe¬
tesen ez a nagyon egyoldalú és szűk erkölcsfogalom az erkölcs társadalmi
hasznosságát is megkérdőjelezi. Luhmann megállapítja, hogy a társadalmi
alrendszerek a saját bináris kódjaik szerint működnek, amelyekbe nem fér
bele az erkölcs jó/rossz transzcendens kódja."
Luhmann alrendszereit (funkciós rendszereit), amelyek kijelölik a tár¬
sadalmi funkciókat, szerepeket, és amelyek kommunikációja zárt, más
szóval , funkcionálisan kiváltságos", a Reese—Scháfer-féle táblázat foglalja
össze. Eszerint a gazdaság funkcionális rendszere a birtokolni/nem birto¬
kolni kód mentén a pénz és a tulajdon médiumain keresztül működik.
Egyszerűbben: a gazdaság működéséhez nem kell semmi nagyobb igazság,
mint pl. az, hogy van nyereség (birtokolni) vagy nincs (nem birtokolni).
Mindez ráadásul jól mérhető is, azaz a pénz és a tulajdon kategóriái egy¬
értelműek és jól számszerűsíthetőek. Ugyanez vonatkozik a politikára is,
”? Habermas, Jürgen: Faktizität und Geltung. Beiträge zur Diskurstheorie des Rechts und des
demokratischen Rechtsstaats Frankfurt am Main, Suhrkamp, 1992, 137; Idezi: Pokol Bela: Jegy¬
zetek az erkölcs és a morál szerepéről a modern társadalmakban, Jogelméleti Szemle, 2005/3,
http://jesz.ajk.elte.hu/pokol23.html (Letöltés: 2017. október 26.)
„Ich verstehe unter Moral eine besondere Art von Kommunikation, die Hinweise auf Achtung
und Mißachtung mitführt. Dabei geht es nicht um gute oder schlechte Leistungen in spezifischen
Hinsichten, und etwa als Astronaut, Musiker, Forscher oder Fußballspieler, sondern um die
ganze Person soweit sie als Teilnehhmer an Kommunikation geschätzt wird. Achtung und
Mißachtung wird typisch nur unter besonderen Bedingungen zuerkannt. Moral ist die jeweils
gebrauchsfähige Gesamtheit solcher Bedingungen. Sie wird keineswegs laufend eingesetzt,
sondern hat etwas leicht Pathologisches an sich. [...] Der Bereich der Moral wird hiermit
empirisch eingegrenzt und nicht etwa als Anwendungsbereich bestimmter Normen oder Regeln
oder Werte definiert”. Luhmann, Niklas: Paradigm lost: Über die ethische Reflexion der Moral,
Frankfurt am Main, Suhrkamp, 1990, 25.
„Vor allem muß zugestanden werden, daß keines der Funktionsysteme durch Moral in das
Gesellschaftssystem eingebunden werden kann. Die Funktionssysteme verdanken ihre
Autonomie einer jeweils verschiedenen Funktion, aber auch einer je besonderen binären
Codierung [...] In keinem dieser Fälle können die beiden Werte dieser Code mit den beiden
Werten des Moralcodes kongruent gesetzt werden [...] Also muß eine in Funktionssysteme
differenzierte Gesellschaft auf die moralische Integration verzichten. Uo., 28.
2
o
+ 21°