dalmi rendszerek a jelen formájukban fenntarthatatlannak tűnnek." Elen¬
gedhetetlen tehát az igazságosság és az erkölcs eredeti fogalmaihoz való
visszatérés. A jogalkotó szerepe, hogy a társadalom fennmaradása érdeké¬
ben a visszatérés szükségességét mérlegelje, és adott esetben a saját eszkö¬
zeivel szorgalmazza.
Amennyiben kizárólag a rendszerek működését, vagy éppen azok haté¬
konyságát tesszük meg értéknek, könnyen abba a hibába eshetünk, hogy
a jól definiálható szabályokat részesítjük előnyben a többi normával szem¬
ben. Így fordulhat elő, hogy az emberi jogok látszólag részletesen szabá¬
lyozott védelme a ,jurisztokratäk”? segítségével átveszi az erkölcs szere¬
pét a modern (nyugati) társadalmakban. Mindennek természetesen az
a kockázata, hogy a rövid távú előnyökért lemondunk a hosszú távú érte¬
lem keresésének az igényéről és lehetőségéről. Amíg a klasszikus államtan
az állam célját igyekezett megragadni, és abból visszakövetkeztetni az
egyes helyes/helytelen cselekedetek megítélésére, addig napjainkra inkább
a pillanatnyi hatékonyság került az előtérbe. Ennek lett egyenes következ¬
ménye, hogy a célképzeteket értelmező normarendek, azaz az erkölcs és
a vallás háttérbe szorultak egy időre. Vagy még pontosabban, az egyete¬
mes érvényű normatív tartalmak helyét átvették a viszonyokban (viszony¬
lagossagokban) fogalmaz6 szabalyok.”! Az ide vezető út közvetlen gyökerei
Marxig nyúlnak vissza. A mai német filozófusok közül említeni kell Jürgen
Habermast, aki az erkölcsöt leginkább valamifele szimbölumrendszerkent
kezeli, amit elmélete szerint a jog jelentősen meghalad azzal, hogy a jog
a nyelvi szimbólumokon túli cselekvési rendszer is. „[...] a poszt-tradicio¬
nális morál csak kulturális tudást jelent, míg a jog ezen túl még az intéz¬
ményes síkon is kötelező erővel rendelkezik. A jog nemcsak szimbólum¬
5 Turgonyi Zoltán: Természetjog, keresztény erkölcs, világethosz, in Koltai Péter: Kik mentik meg
a vilagot?, Budapest, Papirusz Books, 2020, 53-66.
Pokol Béla: Jegyzetek az erkölcs és a morál szerepéről a modern társadalmakban, Jogelméleti
Szemle, 2005/3, http://jesz.ajk.elte.hu/pokol23.html (Letöltes: 2017. október 26.)
„A kulturälis es atudomänyos szferäban hegemön poziciökat szerzett globälis csoportok befo¬
lyäsänak (alapitvänyainak, ösztöndijrendszereinek stb.) a szämläjära is irhatö azoknak az etika¬
elméleteknek és morálfilozófiáknak a széleskörű terjesztése, melyek mint ósdi maradványt vetik
el a nemzeti társadalmak konvencionális erkölcsét, illetve ennek általános értékeit és normatív
támpontjait, és ezek helyett az absztrakt emberjogi eszmék globális szinten kialakított kódexe¬
it állítják be mérvadónak." Pokol: Jegyzetek, 12. bek.