OCR
HETEDIK FEJEZET A DEMOKRÁCIA ÍTÉLKEZÉSE — AZ ÍTÉLKEZÉS DEMOKRÁCIÁJA ——— 93 Athén dicsősége, politikai és gazdasági vezető szerepe a hellén világban a Kr. e. 4. századra megkopott, de az athéni demokrácia virágkorát élte. Ezen sajátos, a közvetlen népképviseletet a végletekig fokozó demokrácia egyik jellemzője, hogy a törvényhozás és törvénykezés is a demokrácia jegyében zajlott. Ez azt jelentette, hogy maga a törvényalkotás, a törvénytervezetek beterjesztése is elvileg bárki számára nyitva álló lehetőséget jelentett. A törvénytervezetet nyilvánosan kifüggesztette a beterjesztő, és ezzel kezdetét vehette egy előzetes, formátlan megvitatás a mindennapos politikai diskurzusok színterén, az agorán. Ezt követően került a tervezet a népgyűlés elé, ahol a beterjesztő retorikai képességén, érveinek meggyőző erején múlott, hogy a démos többségét maga mellé állítsa. A törvényhozói babérokat azonban nem lehetett könnyen elérni, mert az új törvénytervezet benyújtása szakértelmet, szakszerű előkészítést igényelt. Az , amatőrök" próbálkozásai ellen bárki által indítható keresetek védtek, amelyek révén a rossz, szakszerűtlen vagy a polis számára egyenesen káros törvény előkészítőjét felelősségre lehetett vonni. Már ebből a vázlatos áttekintésből is kitűnik, hogy a törvényhozási folyamat a politikai csatározások színtere volt. Ehhez járult, hogy a törvénykezés maga is, a nagy létszámú esküdtszékek révén, számtalan esetben a politikai feszültségek manifesztálódásának színterévé vált. Démosthenés egyik perbeszéde jól tükrözi, hogy a demokrácia intézményei kétélű fegyverként kerültek bevetésre Athén korabeli politikai életében. Mielőtt a perbeszéd és a politikai háttér ismertetésébe kezdenénk, érdemes röviden áttekinteni az igazságszolgáltatás gépezetének működését a Kr. e. 4. századi Athénban. s 186 "