Oldal 183 [183]
ARISTOTELES ATHENJA: ALLAM ES DEMOKRACIA
minthogy tehát három olyan dolog létezik, mely az alkotmányban egyenlő
részvételt igényel: szabadság, vagyon, erény."
A demokráciában a szabadság azt jelenti, hogy a polgárok felváltva gya¬
korolják a közhatalmat — hol alanyai, hogy tárgyai a kormányzásnak, éves
váltakozásban. Mindig a többségi szavazat dönt a lényegi kérdésekben:
törvényhozás, háború és béke, de az igazságszolgáltatás is idetartozik.
Minden polgár egyenlőnek számít a politikai jogok gyakorlása szempont¬
jából, és minden polgár szabadon élhet, hiszen a demokratikus alkotmány
alapelve a szabadság:
... a szabadság egyik feltétele az, hogy alattvalók és vezetők váltsák egymást.
A demokratikus igazság viszont nem más, mint hogy mindenki egyenlő legyen
a száma és nem az érdeme szerint, minthogy pedig így értelmezik a szabadsá¬
got, szükségképpen a tömeg van hatalmon, és amit a többség jónak tart, az
a végső cél és az igazság: szerintük minden polgárnak egyformán kell része¬
sednie az alkotmányjogokban, s így természetes, hogy a demokráciákban na¬
gyobb hatalmuk van a szegényeknek, mint a gazdagoknak; az előbbiek többen
vannak, márpedig a többség akarata dönt."
A demokratikus alkotmány másik lényeges vonása, hogy , mindenki úgy
élhet, ahogy akar, ez ugyanis a szabadság megvalósulása, mint mondják,
mert ha nem élhet az ember úgy, ahogyan akar, akkor rabszolga."
A szabad élet részét képezi az is, hogy lehetőleg ne kelljen engedelmes¬
kedni senkinek, csak a törvényeknek." Az állami funkciók ellátásához
persze szükség van kormányzásra, igazgatásra, rendészetre és honvédelem¬
re, és ezek irányításához vezető tisztségviselőkre is. A szabadság alapelvé¬
ből következik, hogy a hivatalokat túlnyomó részben sorsolás útján, egymást
váltogatva töltik be a polgárok (kivéve a komolyabb szakértelmet kívánó,
például hadvezéri posztot). Athén politikai berendezkedésének egyik lé¬
nyeges jellemzője ez a szélsőséges elv, az állami tisztségek sorsolás útján
való betöltése. Aristotelés ennek kialakulásában öt lépcsőfokot különböz¬
tet meg: Drakón korában (Kr. e. 621 körül) szerinte még csak az alsóbb
tisztségeket töltötték be sorsolás útján, majd Solón idején (Kr. e. 594 körül)
általában sorsolás útján jelölték ki a tisztségviselőket, de nem az egész
646 Arist. Pol. 1294a. Vö. Németh: Államéletrajzok, 157-158 áttekintését.
64” Arist. Pol. 1317a—b.
648 Aristoteles szabadsäg-felfogäsähoz vö. Hansen: The Athenian Democracy, 74-78.
+ 182 +