Seite 168 [168]
2. AZ ATHÉNIAK ÁLLAMA
kiindulva próbálja vázolni és kritizálni az együttélési formákat. Ő Platón¬
nal ellentétben empirikusan gondolkodó elme.""?
2. AZ ATHÉNIAK ÁLLAMA
Homéros szerint az állam Zeus alkotása, azaz az államberendezkedés,
a politikai hatalom is az istenek és hérosok világából eredeztethető. A szo¬
fisták szerint az állam egy megállapodás eredménye. Platón számára az
állam az optimális munkamegosztás terméke, de az ideális állam- és jog¬
rend mélyen a szakrális szférában gyökerezik. A vallási, erkölcsi és jogi
normarendszer szoros összefonódása biztosítja a társadalom optimális
rendjét, amelyben a jog a nevelés és a szocializálás folyományakánt érvé¬
nyesül."§" Aristotelés viszont azt hangoztatja, hogy az állam a természet
teremtménye."" Hangsúlyozza, hogy az ember természeténél fogva állam¬
alkotó lény (1o anthrópos physei politikon zóon)."? Az ember veleszületett
természetéből adódik, hogy állami formációban képes és akar létezni:
A több faluból álló közösség a városállam, amely — hogy úgy mondjam — már
eléri a teljes, önmagäban valö elegendöseg [autarkeia] szintjet, s mig letrejöt¬
tének célja az élet, fennmaradásának célja a boldog élet. Így tehát minden vá¬
rosállam a természet szerint létezik, csakúgy, mint a legalsóbb fokú közösségek.
A végső céljuk ezeknek ugyanis a városállam; márpedig a végső cél a termé¬
szetes állapot, amelyre minden egyes jelenség eljut létrejöttének befejezésével,
és ezt az állapotot nevezzük természetesnek -— pl. az emberét, a lóét, a családét.
Ezen túl pedig a végső cél, vagyis a legfőbb jó: az autarkeia.*®
A polis természeti képződmény, és a polis polgára természeténél fogva
állami életre hivatott élőlény. A társadalomban, a rendezett állami viszonyok
között élés alapja a jogrend: , Valójában éppen az a többi élőlénnyel szemben
57
o
Aristoteles ervelesi mödjät, a szillogizmusokat elemzi Maröth: Aristotelestöl, 18 sqq. Müveihez
vö. átfogóan Chambers: Aristoteles, 82-83.
580 Cohen: Law, Violence, 35—36.
581 Max Weber: Die Stadt, Archiv für Sozialwissenschaft, vol. 47, 1921, 756 is kiemeli, hogy az
antik városállam polgára tipikusan homo politicus. Vö. a témához továbbá Sarah C. Humphreys:
Anthropology and the Greeks, London, Routledge & Kegan Paul, 1978, 159 sqq.
Az athéni állam keletkezésének teóriáihoz vö. Dreher: Sophistik, 31—37.
Arist. Pol. 1252b-1253a. Itt és a következőkben Szabó Miklós fordítása.
58.
Ke]
58
3
s 167 "