Page 165 [165]
Hatodik fejezet
ARISTOTELES ÁATHÉNJA: ÁLLAM ÉS DEMOKRÁCIA
——— 93
1. ARISTOTELÉS ATHÉNBA MEGY
Aristotelés (Kr. e. 384—322) az ókori filozófia és állambölcselet legkiemel¬
kedőbb alakja, aki évezredeken át jelentős befolyással bírt az európai po¬
litikai gondolkodás alakulására. Nem Athénban, hanem a görög föld észa¬
ki, makedón területén, Khalkidéké félsziget Stageira városában született.
Apai és anyai részről is neves orvosi családból származott, apja az akkori
makedón király orvosa volt.°° Tehetsége korán megmutatkozott, már ti¬
zenhét éves korában Athénba ment, hogy Platón filozófiai iskolájában, az
Akadémián tanuljon." Húsz hosszú esztendőn át az Akadémia tagja ma¬
radt; filozófiai, etikai, társadalomelméleti és államtani nézetei a Platónnal
folytatott elmélyült diskurzusok folyamán alakultak ki. De nem követte
szolgaian mesterének nézeteit, sőt sokszor bírálta utópista és idea-köz¬
pontú elméletét.
Aristotelés tanainak ismertetése előtt érdemes egy pillantást vetni a ne¬
ves gondolkodó életútjának főbb állomásaira. Platón halála után elhagyta
az athéni Akadémiát (hisz Platón nem őt, a renitens tanítványt, hanem
a lojális Speusippost nevezte ki utódul az Akadémia élére), és Kis-Ázsiába,
Atarneusba utazott, ahol művelt és intelligens barátja, Hermeias uralko¬
dott." Három évig élvezte a realista szemléletű tapasztalt államférfi tár¬
saságát, akivel később házassága révén rokonságba is került. Életének kö¬
vetkező állomása Lesbos szigete, de hamarosan (Kr. e. 343-ban) II. Philippos
makedón király meghívására Pellába ment, hogy annak fiát, a későbbi Nagy
Sándort nevelje."" Joggal feltételezhető, hogy a filozófus jelentősen formál¬
ta a zseniális fiatalember politikai gondolkodását.
567 Diog. Laert. 5,1.
568 Diog. Laert. 5,9.
562 Demandt: Der Idealstaat, 111.
570 Plut. Alexandros 7.
s 164 "