Oldal 163 [163]
OCR
POLIS ÉS IGAZGATÁS: KÖZJOGI SZERZŐDÉSEK kötelesek voltak a konkrétan rögzített mennyiséget, az ötszáz medimnoi gabonát szállítani, másrészt a pólétai a licitet az epónia (ami Faraguna szerint , szerződésregisztrációs díjat" jelentett) nagyságáról nyitották meg, amit a szerződő partnernek szintén meg kellett fizetnie. A megduplázott vagy két részből összetevődő fizetési kötelezettség ezen modelljét Faraguna az állami bányák bérletéről tudósító források kritikus elemzése alapján dolgozta ki." A bányákra vonatkozó primér és szekundér irodalom kritikus értékelése nem témája jelen tanulmánynak. Kétségesnek tartom azonban, hogy a bányabérlet anyagi és eljárási szabályai átvihetők-e az adóbérlet jogviszonyára. Az adóbérletre vonatkozó forrásokban nem található semmilyen utalás hasonló, két különböző jogalapból eredő szolgáltatási kötelezettségre. A fent röviden már áttekintett szövegek, például Plutarchos tudósítása, kifejezetten egy összegről szólnak, amelyet a licitben véglegesítettek. A Faraguna tézise és a SEG 48,96 által leírt közjogi szerződés modellje közti ellentmondás is feloldható, ha nem adóbérletként, hanem fuvarozási szerződésként értelmezzük a feliratot. Összefoglalóan megállapítható, hogy a SEG 48,96 alatt publikált, a Kr. e. 4. századból származó felirat gazdasági és jogi tartalma, a szövegben található terminus technicusok elemzése valószínűsíti, hogy a 6—36. sor nem az adóbehajtás jogának bérbeadását, hanem a gabona (adóbevételből származó gabona?) a szigetekről Athénba való fuvarozásának szerződéses felvállalását szabályozza. Az , árverési vevő" (priamenos), azaz a liciteljárás formájában kiválasztott szerződő partner primér szolgáltatási kötelezettsége minden kétséget kizáróan a komizein, azaz a szállítás, fuvarozás, transzport. A szövegben számos olyan klauzula található, amelyek az ókori görög nyelvű, okiratos formában fennmaradt fuvarozási szerződések állandó, megszokott alkotóelemeit képezték. A fentiek alapján az a következtetés fogalmazódik meg, hogy a felirat »Grain Tax Law”, azaz gabonaad6-torvény gyanánt való definíciója nem lehet helyes. A törvény ugyan nevezhető akár gabonatörvénynek is, de SEG 48,96 nem a gabona formájában (természetben) behajtandó adó beszedését, hanem valójában pusztán a gabona fuvarozását és állami értékesítését szabályozza. Ennek értelmében le kell szögeznünk, hogy Agyrrhios annak idején arra terjesztett elő egy szövegtervezetet, hogy a három szigetről (Lémnos, Imbros, Skyros) az állam a gabonát milyen szerződési kikötésekkel fuva564 Hallof: Der Verkauf, 407 sqq. * 162 +
