Oldal 163 [163]
POLIS ÉS IGAZGATÁS: KÖZJOGI SZERZŐDÉSEK
kötelesek voltak a konkrétan rögzített mennyiséget, az ötszáz medimnoi
gabonát szállítani, másrészt a pólétai a licitet az epónia (ami Faraguna
szerint , szerződésregisztrációs díjat" jelentett) nagyságáról nyitották meg,
amit a szerződő partnernek szintén meg kellett fizetnie. A megduplázott
vagy két részből összetevődő fizetési kötelezettség ezen modelljét Faraguna
az állami bányák bérletéről tudósító források kritikus elemzése alapján
dolgozta ki."
A bányákra vonatkozó primér és szekundér irodalom kritikus értékelé¬
se nem témája jelen tanulmánynak. Kétségesnek tartom azonban, hogy
a bányabérlet anyagi és eljárási szabályai átvihetők-e az adóbérlet jogviszo¬
nyára. Az adóbérletre vonatkozó forrásokban nem található semmilyen
utalás hasonló, két különböző jogalapból eredő szolgáltatási kötelezettség¬
re. A fent röviden már áttekintett szövegek, például Plutarchos tudósítása,
kifejezetten egy összegről szólnak, amelyet a licitben véglegesítettek.
A Faraguna tézise és a SEG 48,96 által leírt közjogi szerződés modellje
közti ellentmondás is feloldható, ha nem adóbérletként, hanem fuvarozási
szerződésként értelmezzük a feliratot.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a SEG 48,96 alatt publikált, a Kr.
e. 4. századból származó felirat gazdasági és jogi tartalma, a szövegben
található terminus technicusok elemzése valószínűsíti, hogy a 6—36. sor
nem az adóbehajtás jogának bérbeadását, hanem a gabona (adóbevételből
származó gabona?) a szigetekről Athénba való fuvarozásának szerződéses
felvállalását szabályozza. Az , árverési vevő" (priamenos), azaz a liciteljárás
formájában kiválasztott szerződő partner primér szolgáltatási kötelezett¬
sége minden kétséget kizáróan a komizein, azaz a szállítás, fuvarozás,
transzport. A szövegben számos olyan klauzula található, amelyek az
ókori görög nyelvű, okiratos formában fennmaradt fuvarozási szerződések
állandó, megszokott alkotóelemeit képezték.
A fentiek alapján az a következtetés fogalmazódik meg, hogy a felirat
»Grain Tax Law”, azaz gabonaad6-torvény gyanánt való definíciója nem
lehet helyes. A törvény ugyan nevezhető akár gabonatörvénynek is, de SEG
48,96 nem a gabona formájában (természetben) behajtandó adó beszedését,
hanem valójában pusztán a gabona fuvarozását és állami értékesítését
szabályozza.
Ennek értelmében le kell szögeznünk, hogy Agyrrhios annak idején arra
terjesztett elő egy szövegtervezetet, hogy a három szigetről (Lémnos,
Imbros, Skyros) az állam a gabonát milyen szerződési kikötésekkel fuva¬
564 Hallof: Der Verkauf, 407 sqq.
* 162 +