Page 158 [158]
4. TERMINOLÓGIA ÉS JOGI TARTALOM
lommal mérték át a gabonát: először a berakodáskor, másodszor pedig
a kirakodáskor. A fuvarozó szolgáltatási kötelezettsége szempontjából
a célkikötőben történő kimérés volt a jogilag releváns cselekmény.
A teljesítés ezen módja általánosan elterjedt volt az ókorban a helyette¬
síthető dolgok generikus szolgáltatásként való kikötése eseten.°” Többnyi¬
re az ellenszolgáltatás (vételár, vállalkozói díj, fuvardíj) is mértékegységen¬
ként került meghatározásra." A teljesítési mód kimérésként való
rögzítése mindig immanens felelősségi tartalommal bírt," amelynek
fennforgását az összehasonlító módszerrel nyert alátámasztás alapján
a feliratunkban szabályozott jogviszonyra nézve is joggal tételezhetjük fel.
Xéras I...] katharas. A nomos kifejezetten rögzíti, hogy a gabonát az
Aiakeionban xeras, katharas kell leszällitani, ätadni (24-25. sor). A fuva¬
rozási szerződések ismeretében egyértelmű, hogy a kifejezés a rakomány
minőségére vonatkozik." A xéros görög szó jelentése , száraz, nedvesség
nélküli", míg a katharos azt jelenti, hogy a gabona , tiszta, nem szennyezett".
A fuvarozó a szerződésben tehát kifejezetten garantálja, hogy a rakományt
jó állapotban, károsodás nélkül fogja átadni. A felirat származási idejében
ezek a szakkifejezések állandó alkotóelemei voltak a kereskedelmi gyakor¬
latban a gabonafuvarozási szerződéseknek. A nedvesség elleni garancia
a graeco-egyiptomi papiruszok fuvarozási szerződéseiben is gyakran meg¬
található, bár sokszor egy másik szakszó fejezi ki ezt a minőséget:
aparabrochos.? Tartalmilag kétségkívül ugyanarról a minőségi hibáról
van szó: a gabona a ki- és berakodás vagy a szállítás folyamán nedvessé
válhat. A katharos szakszó rendszeresen előfordul a hellenisztikus Egyip¬
tomban a hajósok garanciaígéreteiben; az egyik legkorábbi vonatkozó do¬
kumentum P. Hibeh. 98 (=WChr. 441) alatt maradt rank. Egy naukléros
nyugtäjäröl van sz6, aki Alexandriäba, a kirälyi gabonaraktarakba szállít
gabonát, ahol azt , tiszta és hamisítatlan" állapotban (19. sor), kimérés útján
kell átadnia.
535 A latin terminológiában res, guae pondere numero mensura constant; a fogalomhoz vö. Thom¬
as Riifner: Vertretbare Sachen? Die Geschichte der res, quae pondere numero mensura constant,
Berlin, Duncker & Humblot, 2000, 27 sqq. A kimérés jogi jelentéséhez vo. Jakab Eva: Aversione
venire — Verkauf in ,, Bausch und Bogen”?, in Wolfgang Ernst — Eva Jakab (Hgg.): Usus Antiquus
Juris Romani. Antikes Recht in lebenspraktischer Anwendung, Berlin, Springer, 2005, 87-110.
536 Ez a kereskedelmi szokás szemmel láthatóan Attikában is elterjedt volt, mert a verbum aphis¬
témi többnyire helyettesíthető dolgok kimérését jelzi a forrásokban, vö. IG I? 52A, 20-21. sor,
Kr. e. 5. sz. vagy IG XII 5.1.647, 15. sor, Kr. e. 5. sz.
537 Vö. Jakab: Periculum und Praxis, 225 sqq.
538 Jakab SEG XLVIII 96, 117-118.
539 Jakab: Periculum und Praxis, 216 sqq., 229 sqq.
s 157 "