Seite 155 [155]
POLIS ÉS IGAZGATÁS: KÖZJOGI SZERZŐDÉSEK
utazok." Az ókori vicc jól érzékelteti, hogy a szerződésben kikötött kocká¬
zatallokáció mindig is kihatott az adott szerződésből fakadó ellenszolgál¬
tatás mértékére: a vételár vagy a fuvardíj magasabb, ha a szerződő partner
átvállalja a kockázatot. A vicc pikantériája abban rejlik, hogy a kapitány
a , biztosítási jellegű díjszabás" ellenében a túlélést persze nem tudta ga¬
rantálni.
A rómaiak győztes hadvezére, Mummius is feltehetően görög szerződé¬
si formulát használt, amikor Kr. e. 146-ban, Korinthos elfoglalása után az
értékes műtárgyakból álló hadizsákmány behajózását, azaz tengeri úton
Rómába szállítását szervezte." A hajóskapitányokkal kötött szerződésbe
ugyanis beemelt egy klauzulát, amely a kockázatallokációt szabályozta: si
eas perdidissent, novas eos reddituros."? A római társadalom művelt, elit
rétege jót nevetett az együgyű hadvezér jogban való járatlanságán. Ez
a klauzula ugyanis csak a helyettesíthető dolgok generikus szolgáltatásánál
alkalmazható eredményesen (például bor vagy gabona fuvarozására kötött
szerződésekben), de egyedi művészeti alkotások esetén, amelyek értéke
a magas szintű, megismételhetetlen művészi munkában rejlik (azaz jogilag
helyettesíthetetlen dolgokról van szó) nevetséges ezen klauzula alkalma¬
zása. A tanulságos anekdota ugyanakkor újfent azt igazolja, hogy az állami
szervek által kötött szerződésekben általában elterjedt volt a tengeri veszély
lex contractus útján való áthárítása a szerződő partnerre, fuvarozási szer¬
ződés esetén a fuvarozóra.
A tói heautu kindynói kifejezés gyakran előfordul az egyiptomi papiru¬
szokon ránk maradt gabonafuvarozási állami szerződésekben is, bár a ren¬
delkezésre álló dokumentumok az itt vizsgált korszaknál három-négyszáz
évvel későbbiek, azaz Egyiptom római korszakából származnak.?? Ez
a klauzula ott (is) az állam és a hajóskapitány közötti veszélyviselést sza¬
bályozza, azaz a , tengeri veszélyből" eredő károkat áthárítja a fuvarozókra.
Ha a rakomány hajótörés vagy viharkár miatt megsemmisül vagy súlyosan
károsodik, az állammal szerződő fuvaros kártérítésre köteles. A hajó el¬
süllyedése esetén a fuvarozó tehát , minden veszélyt" visel: a hajó és a ra¬
komány pusztulásából eredő károk egyaránt őt terhelik.
520 Vell. Pat. 1,13,4: Mummius tam rudis fuit ut capta Corintho, cum maximorum artificium per¬
fectas manibus tabulas ac statuas in Italiam portandas locaret, iuberet praedici conducentibus,
si eas perdidissent, novas eos reddituros. Non tamen puto dubites, Vinici, quin magis pro re
publica fuerit manere adhuc rudem Corinthiorum intellectum quam in tantum ea intellegi, et
quin hac prudentia illa imprudentia decori publico fuerit convenientior.
521 Vell. Pat. 1,15,4; v6. Biirge: Der Witz, 394 sqq.
522 Igy például P.Lond. II 301, p. 256 (=M.Chr. 140), Kr. u. 138-161; P.Hamb. I 74, Kr. u. 173-174,
P.Oxy. XVII 2125, Kr. u. 220-221.
s 154 +