Oldal 153 [153]
OCR
POLIS ÉS IGAZGATÁS: KÖZJOGI SZERZŐDÉSEK dő partner köteles kezeseket állítani (személyi biztosíték), és ingatlanokat jelzálogi lekötésre felajánlani (dologi biztosíték). A gabonaalap élén álló két gabonaigazgató, akik az állam nevében a szerződést a vállalkozókkal megkötik, kötelesek a szerződésspecifikus kockázatot személyesen is viselni. Ez azt jelenti, hogy egész magánvagyonukkal kötelesek helytállni, ha például a zálogtárgy elpusztul, a zálogjog elenyészik, vagy a követelés sem a szerződő partnertől, sem annak kezeseitől nem hajtható be."? A szöveg tartalmi értelmezéséből azonban kitűnik, hogy a kindynói tói heautu kifejezés itt sem a tengeri veszélyre vonatkozik. A kontextus mégis jól összevethető a SEG 4896-ban dokumentált esettel, hisz mindkét forrásban a jogilag világosan artikulált szerződésspecifikus kockázat allokációjáról van szó. A tengeri veszélynek a fenti forrásokban keresett, de a szövegünkhöz mégsem egészen jól illő jogi értelme azonban későbbi forrásokban fellelhető, amelyeket a nagyon hasonló szövegösszefüggés miatt szeretnék bevonni jelen vizsgálatba is a történeti, funkcionális jogösszehasonlítás jegyében. A Földközi-tenger nyugati partvidékére javasolt rövid kirándulás ugyanis azzal kecsegtet, hogy az ókori állami formációk közjogi szerződéseinek tipikus kockázatallokációs magatartásáról további információt nyújthat. Látni fogjuk, hogy a mindenkori állam mindig következetesen ügyelt arra, hogy a szerződésspecifikus kockázatokat a vele szerződő magánszemélyre hárítsa át a szerződéskötés folyamán." A forrásokban illusztrált botrányok jól mutatják, hogy miért volt annyira fontos ezen alapelv betartása. Livius arról tudósít, hogy a római hadsereg Kr. e. 215-ben Hispániában, a II. pun háború folyamán nagy nehézségekkel küzdött az utánpótlási útvonalak megszakadása, az alapvető ellátás hiánya miatt: A nyár végén, amelynek eseményeit elbeszélem, megérkezett Publius és Cn. Scipio levele, amelyben közölték, hogy Hispániában milyen hatalmas, reményt keltő sikereket értek el, viszont teljesen híjával vannak annak a zsoldnak, ruhának, a sereg és a szövetséges hajósok élelmezéséhez szükséges pénznek. [...)] feltétlenül küldjék el Rómából, különben képtelenek lesznek megtartani a hadsereget és a provinciát." 512 A görög zálogjogi szabályokhoz vö. MacDowell: The Law in Classical Athens, 143. 513 Vö. Jakab: Consensual Contracts, 94—95; Jakab: Loans and Securities (megjelenés alatt). 54 Liv. 23,49,1: ubi ea dies venit, ad conducendam tres societates aderant hominum undeviginti, quorum duo postulata fuere: unum, ut militia vacarent, dum in eo publico essent, alterum, ut quae in naves imposuissent, ab hostium tempestatisque vi publico periculo essent. utroque impetrato conduxerunt [...] Forditäs: Muraközy Gyula. s 152 "
