Page 151 [151]
POLIS ÉS IGAZGATÁS: KÖZJOGI SZERZŐDÉSEK
dületlen, árván maradt athéni polgár, akik ráadásul az unokái voltak) va¬
gyonát hűtlenül kezelte."? A gyámolti vagyon károsítását például olyan
rafinált módon is megvalósította az alperes, hogy egy kereskedelmi hajót
megrakott értékes árukkal, két talentum összértékben, és útnak indította
az Adriai-tengeren. A tengeri kereskedelmi út, időpontját és útvonalát il¬
letően, különösen nagy kockázatot jelentett." Diogeitón ugyanis a tenge¬
ri hajózási szezonon kívül, a téli viharok beállta után indította el a hajót,
ráadásul olyan útvonalon, ahol köztudottan kalózok garázdálkodtak.""
Ezek a körülmények a tengeri utak szokásos kockázatát az adott hajóútra
vonatkozóan megsokszorozták. A hajó elindulása után Diogeitón azt mond¬
ta a két fiú anyjának, hogy a hajó az ő (a gyámoltak) veszélyére teszi meg
a kereskedelmi utat. Amikor viszont a hajó a veszélyek ellenére épen, sér¬
tetlenül — és megduplázott nyereséggel — visszatért Athén kikötőjébe,
Diogeitón nem a gyámoltak vagyonának könyvelésébe, hanem a saját ma¬
gánvagyona könyvelésébe vezette be a vállalkozást, annak tetemes profit¬
jával együtt."" Kindynos, a "veszély, kockázat" megnevezésére tipikusan
használt szakszó itt tényleg a tengeri veszélyre vonatkozik, bár az akribikus
összevetés azt mutatja, hogy nem egészen a feliratunkban használt jelen¬
tésárnyalatban."" A kindynos szó odavetetten, a gyám és a gyámoltak
anyja közötti vitában, azaz egy , Innenverháltnis", egy belső viszony kere¬
tében hangzik el. Az anya kérdésére, hogy vajon ki viseli a veszélyes spe¬
kulációval járó anyagi kockázatot, Diogeitón, a gyám bizonyos felvilágosí¬
tást ad. A párbeszéd a tengeri veszély általánosságban vett anyagi
kihatásáról szólt, ezáltal nem a tengeri kölcsönszerződésekben vagy a ten¬
geri fuvarozási szerződésekben szokásos kockázat-allokáció tipikus jogi¬
technikai jelentését fedi le.
A szövegkörnyezetből azt lehet megállapítani, hogy elsősorban a gyám
csalárd, hűtlen könyvelése valósította meg a felróható cselekményt. Nyil¬
503 Todd: Lysias, 32,25. A tarsadalmi hattérhez vo. Todd, Lysias, 202 sqq.; a perbeszéd attekintésé¬
hez vö. Blaß: Attische Beredsamkeit, 609.
504 Jakab, Eva: Consensual Contracts at Athens? Antwort auf E. Cohen, in Hans-Albert Rupprecht
(Hg.): Symposion 2003. Veröffentlichungen der Gesellschaft für Griechische und Hellenistische
Rechtsgeschichte, Wien, ÖAW, 2006, 89-92.
>05 Vö. Signe Isager - Mogens Herman Hansen: Aspects of Athenian Society in the Fourth Century
B.C., Odense, Odense University Press, 1975, 27, 56-57.
506 Ehhez az interpretacidhoz v6. Jakab: SEG XLVIII 96, 105 sqq.
507 Isager-Hansen: Aspects, 27 alatt tengeri kölcsönt látnak a forrásban: , there is a brief reference
to a return loan made for sea trade [...]” Bla: Attische Beredsamkeit, 613 neuträlisan fogalmaz,
nem kötelezi le magát egyetlen jogi értelmezés mellett sem. Szerintem a szöveg nem utal a ten¬
geri kölcsönre.
s 150 +