Oldal 145 [145]
OCR
POLIS ÉS IGAZGATÁS: KÖZJOGI SZERZŐDÉSEK értjük adott földrajzi területről, akkor arra az eredményre jutunk, hogy az árverésen szerződésbe adható merisek száma a terméseredménytől függ, azaz tulajdonképpen csak a betakarítás (aratás) után határozható meg pontosan. Ezen modell alapján tehát a merisek száma az árverés időpontjában még ismeretlen tényező lenne, viszont a pólétai kötelesek lettek volna korábbi tapasztalatok alapján becslési eljárásban rögzíteni ezt a számot." Nézetem szerint egy ennyire határozatlan tárgy lehetetlenné teszi a szerződés árverés útján való megkötését. Ha termésadóról lenne szó, aligha képzelhető el, hogy a törvény pontosan előre rögzíthetné minden meris mennyiségét és összetételét (egyötöd árpa, négyötöd búza, 9—10. sor a feliraton).**! Figyelemre méltó továbbá a szöveg szokatlan fogalmazása. A szöveg stilisztikailag két részre törik: az első rész (10—35. sor) stílusában egyáltalán nem emlékeztet a korabeli törvények fogalmazási módjára, csak a második részben érhető tetten a tipikus törvényi stílus." Ez a szövegszerkesztés azonban sehogy sem illik a felirat feltételezett tartalmához! Miért lenne a leszállított gabona eladása az agorán a hagyományos törvényi stílusban fogalmazva (a második részben), viszont éppen az adóbehajtás jogának árverésre meghirdetése (az első részben) nem törvényi stílusban megírva? Milyen meggondolás vezethetett volna ilyen furcsa hivatalos hirdetmény kifüggesztésére? Ha mindkét rész (az első és a második is) adótörvényt tartalmaz, akkor joggal várnánk el, hogy egységesen, ellentmondások nélkül illeszkedjen egymáshoz stilisztikailag is a két szövegrész. Tartalmilag összefügg ezzel az a körülmény, hogy az adóbérlő-szerződések esetén a ,vevőt" (az adóbérlőt) mindig arra kötelezték, hogy a licit megnyerése után azonnal fizesse be az úgynevezett prokatabolé összegét (előleg vagy foglaló)."?? Feliratunkban hasonló rendelkezésnek semmi nyomát sem találni; sőt a 27. sorban ezt a megoldást kifejezetten kizárja a szöveg. További kritikus megjegyzésre ad okot, hogy az árveréseknél szokásos eljárási dij, az ,aruforgalmi ado” (eponia és kérykeia, ’kikialt6i dij’) az addbérleti szerződéseknél egyébként sohasem fordul elő, feliratunkban azonban kifejezetten szabályozást nyer.*** 180 Megállapította már Stroud: The Grain Tax Law, 40. 481 Stroud: The Grain Tax Law, 41. 182 Stroud: The Grain Tax Law, 42. 183 Stroud: The Grain Tax Law, 44. 484 A katabolé Aristot. 47,3 szerint részletfizetés, a prokatabolé többnyire a bérleti díj tizede, amit elölegkent szamolnak le; vö. Rhodes: A Commentary, 556; Harris: Notes, 270. + 144 +
