Page 145 [145]
POLIS ÉS IGAZGATÁS: KÖZJOGI SZERZŐDÉSEK
értjük adott földrajzi területről, akkor arra az eredményre jutunk, hogy az
árverésen szerződésbe adható merisek száma a terméseredménytől függ,
azaz tulajdonképpen csak a betakarítás (aratás) után határozható meg
pontosan. Ezen modell alapján tehát a merisek száma az árverés időpont¬
jában még ismeretlen tényező lenne, viszont a pólétai kötelesek lettek
volna korábbi tapasztalatok alapján becslési eljárásban rögzíteni ezt a szá¬
mot." Nézetem szerint egy ennyire határozatlan tárgy lehetetlenné teszi
a szerződés árverés útján való megkötését. Ha termésadóról lenne szó,
aligha képzelhető el, hogy a törvény pontosan előre rögzíthetné minden
meris mennyiségét és összetételét (egyötöd árpa, négyötöd búza, 9—10. sor
a feliraton).**!
Figyelemre méltó továbbá a szöveg szokatlan fogalmazása. A szöveg
stilisztikailag két részre törik: az első rész (10—35. sor) stílusában egyálta¬
lán nem emlékeztet a korabeli törvények fogalmazási módjára, csak a má¬
sodik részben érhető tetten a tipikus törvényi stílus." Ez a szövegszerkesz¬
tés azonban sehogy sem illik a felirat feltételezett tartalmához! Miért
lenne a leszállított gabona eladása az agorán a hagyományos törvényi stí¬
lusban fogalmazva (a második részben), viszont éppen az adóbehajtás jo¬
gának árverésre meghirdetése (az első részben) nem törvényi stílusban
megírva? Milyen meggondolás vezethetett volna ilyen furcsa hivatalos
hirdetmény kifüggesztésére? Ha mindkét rész (az első és a második is)
adótörvényt tartalmaz, akkor joggal várnánk el, hogy egységesen, ellent¬
mondások nélkül illeszkedjen egymáshoz stilisztikailag is a két szövegrész.
Tartalmilag összefügg ezzel az a körülmény, hogy az adóbérlő-szerződések
esetén a ,vevőt" (az adóbérlőt) mindig arra kötelezték, hogy a licit megnye¬
rése után azonnal fizesse be az úgynevezett prokatabolé összegét (előleg
vagy foglaló)."?? Feliratunkban hasonló rendelkezésnek semmi nyomát sem
találni; sőt a 27. sorban ezt a megoldást kifejezetten kizárja a szöveg. To¬
vábbi kritikus megjegyzésre ad okot, hogy az árveréseknél szokásos eljárá¬
si dij, az ,aruforgalmi ado” (eponia és kérykeia, ’kikialt6i dij’) az addbérle¬
ti szerződéseknél egyébként sohasem fordul elő, feliratunkban azonban
kifejezetten szabályozást nyer.***
180 Megállapította már Stroud: The Grain Tax Law, 40.
481 Stroud: The Grain Tax Law, 41.
182 Stroud: The Grain Tax Law, 42.
183 Stroud: The Grain Tax Law, 44.
484 A katabolé Aristot. 47,3 szerint részletfizetés, a prokatabolé többnyire a bérleti díj tizede, amit
elölegkent szamolnak le; vö. Rhodes: A Commentary, 556; Harris: Notes, 270.
+ 144 +