Gesetzes wacht.”*? — ,,Stirti leplet / Olt a féld fel, / Ám a polgár elpihenhet /
Biztosan, /Míg a bűnös félve retteg; / Mert a torvény szeme nyitva van.”*3
Összegezve megállapítható, hogy Platón Allam- és jogrendje két fő mű¬
vében harmonikus egységet képez. Az ideális állam működését ideális
törvények segítik elő. Állam és jog érvényesülését alapvetően a társadalmi
beágyazottság biztosítja, a polgárok önkéntes, természetes azonosulása az
alkotmányos renddel. Az önkéntes jogkövetés alapja a nevelés, az állam
érdekeinek szem előtt tartásával kimunkált erkölcsi értékek és képességek
elsajátítása.
Egyes szerzők közvetlenül összekapcsolják Platón ideális államának
koncepcióját a hellenisztikus birodalmak kialakulásával, ideológiai meg¬
alapozásával. Mások tagadják a direkt kapcsolatot, és inkább azt hangsú¬
lyozzák, hogy a monarchia eszméje és alkotmányos modellje több állam
gyakorlatában párhuzamosan alakult ki — mint a kor leginkább adekvát
kormányzási formája."
Platón élete alkonyán a mindennapi politikai életben megélt kudarcai,
üldöztetései és csalódásai következtében — az athéni polgár lényegével el¬
lenkező — apolitikus emberré vált. Idős korában írt Hetedik levelében
mesterére, Sókratésra hivatkozva hangsúlyozza, hogy a tisztességes ember
maradjon távol a politikai közélettől. Mindenkinek vannak ugyan kötele¬
zettségei hazájával szemben, és az igazságra is törekedni kell, mégis egész
életünkön át szem előtt kell tartanunk, hogy a politikai akciók komoly
veszéllyel is járhatnak a közösségre:
Ha az a véleménye, hogy hazáját helytelenül kormányozzák, szavát csak akkor
emelje fel, ha azt hiszi, nem hiába beszél, és szavai nem fogják vesztét okozni.
Ne akarja azonban hazája alkotmányát erőszakkal megváltoztatni, ha azt látja,
hogy száműzetések és tömegmészárlások nélkül lehetetlen a legjobb kormány¬
formát megvalósítani. Lelki nyugalmát megőrizve, imáiban kérje ilyenkor
a legjobbakat mind önmagának, mind pedig hazájának.
Friedrich Schiller: Das Lied von der Glocke (Enek a harangröl), 294-299. sor. Vö. Michael
Stolleis: Das Auge des Gesetzes. Geschichte einer Metapher, München, C.H. Beck Verlag, 2004,
7-8.
Rönay György forditäsa.
Ehrenberg: Der Staat, 165: „Ich kann auch nicht an eine unmittelbare Verbindung zwischen
434
den Idealbildern der Philosophen und den Gründern der hellenistischen Monarchien glauben.
Die Analogien, die man zu sehen glaubte, erklären sich meines Erachtens aus der Tatsache, dass
die Monarchie ’in der Luft lag’. Das Bild monarchischer Herrschaft wurde im 4. Jh. dem
griehischen Bewusstsein in Theorie und in Wirklichkeit immer näher gebracht und gleichzeitig
die Demokratie stark kritisiert.”