Seite 129 [129]
OCR
A POLIS FILOZÓFIÁJA Platón államának alapja a szigorú társadalmi struktúra, amely a törvényes nevelés és a nevelő törvény összjátékára épül. A polgárokat gyerekkoruktól fogva tisztességes, becsületes életre nevelik, ezért esetleges botlásuk esetén velük szemben elegendő enyhe szankciókat bevetni." A metoikoi ugyan nem kapnak tökéletes nevelést, de mivel már huzamosabb ideje a polisban élnek, integrálódnak, ösztönösen elfogadják az adott állam jogrendjét és erkölcsi értékeit, azzal messzemenően azonosulnak. Ha mégis botlanak, jogellenes cselekményt követnek el, szigorúbb szankciókra van szükség velük szemben. A harmadik csoport tagjai csak átmenetileg tartózkodnak az államban, nem integrálódnak, a törvényhozó nevelési koncepciója náluk egyáltalán nem érvényesül. Jogellenes cselekmény esetén ezért példamutató szigorral kell lesújtani rájuk; büntetésük minden esetben kitoloncolással, a közösségből való eltávolítással párosul. Hasonló a rabszolgák megítélése: a nevelésből teljesen kimaradnak, ezért nagyon szigorúan kell büntetni őket. A szakirodalom a büntetési elméleteknél abszolút és relatív büntetési elméletet különböztet meg, és az abszolút elmélet első képviselőjét Platónban létja:#16 Az abszolút teória első megfogalmazása Platóntól ered, aki szerint a büntetésnek a megzavart harmónia helyreállításában van szerepe. A múltbeli cselekmény büntetéssel valö megtorläsät különösen a „büneik miatt gyögyithatatlanok” vonatkozäsäban kivänja (Gorgiasz 525b). A „Törvenyek” (862d) cimü müveben pedig a büntetésnek a bűntettesre nézve átalakító, másokra nézve visszatartó, elrettentő hatást tulajdonít." A büntetés jogalapját és célját a megtorlásban látja ez az irányzat. Például Heller Erik kiemeli, hogy a büntetés Platónnál , az államcélok megvalósítására szolgáló fontos eszközök között szerepel. Itt már a büntetésnek a bűntettesre nézve átalakító és javító, másokra nézve pedig visszatartó hatást tulajdonít." Horváth Tibor szerint Platón büntetéselmélete , már nem egyszerűen a múltbeli cselekmény megtorlását célozza, hanem a gyógyítást, az arányos büntetéssel pedig a generális és a speciális prevenciót." 45 Cohen: Law, Violence, 51-52. #6 Heller Erik: A büntetőjogi elméletek bírálata, Budapest, k. n., 1924, 11 sgg., Horváth Tibor: A büntetési elméletek fejlődésének vázlata, Budapest, Akadémiai, 1981, 21 sgg., Nagy Ferenc — Tokaji Géza: A magyar büntetőjog általános része, Szeged, JATEPress, 1993, 191 sqq. 117 Nagy-Tokaji: Általános rész, 192. 118 Heller: A büntetőjogi elméletek, 12. 119 Horváth: A büntetési elméletek, 22. + 128 +
