Page 125 [125]
A POLIS FILOZÓFIÁJA
Platón szerint a valódi királyság a lehető legjobb államforma, ahol egy
bölcs egyén uralkodik. Ezzel szemben a tyrannis, a zsarnoki állam a lehe¬
tő legrosszabb.*” Az arisztokráciában ugyan születési kiváltságok alapján
verbuválódott szűk réteg uralkodik, mégis ezt tartja Platón a második
legjobb államformának."" Az oligarchia viszont, ahol a hatalom alapja
a pénz, a második legrosszabb államforma. Az arisztokrácia azért számít
Platón szemében jobbnak, mert a nevelés, a kultúra, a tudományok műve¬
lése az arisztokrata hagyományok közé tartozik; itt még művelt politikusok
kormányoznak. Az oligarchia viszont a léha, lusta, műveletlen rétegek
uralmát segíti elő. Végül a demokrácia, a tömegek uralma sem nagyon
jónak, sem nagyon rossznak nem mondható; nem ösztönöz semmilyen
irányban nagy tettekre, inkább a középszerűséget favorizálja.
Platón tanítása az államformák romlásáról nagyban épít személyes,
keserű politikai tapasztalataira (Polítikos című munkájában később még
egyszer átdolgozza koncepcióját). A történelmen végigtekintve tény, hogy
görög földön a korai archaikus királyságokat valóban az arisztokratikus
államforma, majd a demokrácia váltotta fel. A tyrannis veszélye (és ténye)
többször is kísértett, sokszor hosszú évekig tartott a leküzdése. Platón
halála után mintegy két generációval a hellenisztikus birodalmak létrejöt¬
te igazolta, hogy a körforgás a monarchiában folytatódik. Hasonló dina¬
mikát mutat a Római Birodalom története is: az archaikus királyságot
arisztokratikus köztársaság váltotta fel, amely a Gracchusok idején (Kr. e.
2. sz. vége) érte el legdemokratikusabb formáját, majd viszonylag gyorsan
átcsapott a monarchikus államberendezkedés irányába.
Platón ideális állama sohasem valósult meg egy reálisan létező görög
polisban sem. Elméleti fejtegetései mégis évezredekre befolyásolták az
európai állambölcseletet, nem utolsósorban neves tanítványai és követői
írásain keresztül." Az általa alapított Akadémia is folyamatosan működött
évszázadokon át, amíg Justiniánus császár 529-ben be nem záratta. Platón
gondolatai visszaköszönnek a római, a kora keresztény és az újkori európai
államelmélettel foglalkozó szerzők műveiben, de arab tudósok is gyakran
hivatkoznak rá. A 20. században Karl Popper és Carl Schmitt a platóni
gondolatokat felhasználva modellezik a totalitárius államot.
399 Vö. Hölkeskamp: Schiedsrichter, 34—36.
400 Cohen: Law, Violence, 43: ,,In the Republic Plato rejects the notion of the rule of law in favor of
the rule of the wisest and best, the philosopher ruler.” Ezt a koncepciöt a Törvenyekben felül¬
vizsgálja, módosítja, mert saját premisszáit megvalósíthatatlannak ítéli.
11 Vö. például Aristotelés és Cicero okfejtéseit, amelyekre alább még visszatérünk.
s 124 "