Seite 119 [119]
A POLIS FILOZÓFIÁJA
azaz alkalmasnak tartotta őket akár a fegyveres szolgálatra vagy a filozó¬
fusi (állami vezetői) életpályára is.
Platón szerint csak akkor valósulhat meg az ideális állam, ha az állam
vezetését a filozófusok veszik át. Ez a vágyálom a történelemben csak ritkán
teljesült. Előfordult ugyan néhány kiemelkedő történelmi személyiség, aki
a platóni értelemben vett filozófiai nevelésben részesült és nagy urlakodóvá
vált. Köztudott, hogy például Nagy Sándort Aristotelés gondos és tudomá¬
nyos alapokon nyugvó nevelésben részesítette, vagy hogy Marcus Aurelius
elmélyült filozófiai munkákat írt. Ugyanakkor Nero a legtipikusabb ellen¬
példa, aki Seneca iránymutatásával kiváló tudományos és művészeti neve¬
lésben részesült, ennek ellenére vérengző, igazságtalan zsarnokká vált.
Platón a filozófusok személyes elhivatottságát is vizsgálja, és kijelenti,
hogy akár kényszer árán is rá kell szorítani őket a kormányzásra:
A mi kötelességünk tehát, hogy a legtehetségesebb polgárainkat rákényszerít¬
sük, hogy elérkezzenek ahhoz a tanulmányhoz, amelyet fentebb a legmagasabb
rendűnek mondtunk, azaz meglássák a jót, s megtegyék ama felfelé vivő utat;
s ha ezt megtették, és már elég világosan látnak, ne engedjük meg nekik azt,
amit manapság megengednek nekik. — Ugyan mit? — Azt, hogy végleg ott ma¬
radjanak, s ne akarjanak újból leszállani ama börtönlakókhoz, s ne akarjanak
részt venni az ő nyomorúságukban és kitüntetéseikben, akár értéktelenek ezek,
akár értékesek."
Platón itt egy örök problémára tapint rá, amit az értelmiség felelősségé¬
nek szoktunk nevezni. A szellem embere visszahúzódhat-e az ,elefánt¬
csonttoronyba", elfordulhat-e a társadalmi valóság mindennapos gondjai¬
tól, a politika napi viharaitól azt vallva, hogy inkább csak a tudománynak
vagy művészetnek él? Kötelesek vagyunk-e életünket legalább részben
hazánk, államunk szolgálatába állítani? Etikus-e az apolitikus, kozmopo¬
lita, aközösségért nem áldozó , filozófusi" élet?
Platón válasza erre egyértelműen: nem. Most is mestere, Sókratés szájá¬
ba adja érveit: , Már megint elfelejtetted, kedves barátom, hogy a mi tör¬
vényünknek nem az a fontos, hogy az állam egyvalamely rétegének külö¬
nösen jó dolga legyen, hanem ezt a jót az egész államban igyekszik
megvalósítani, amennyiben a polgárokat szép szóval vagy kényszerrel
379 Plat. rep. 519d.
s 118 ¢