2. AZ IDEÁLIS ÁLLAM KONCEPCIÓJA
zösen étkeznek (a spártai harcosokhoz hasonlóan). Az őröket tehát aszké¬
tikus, tényleg , spártai" életmódra ítéli Platón. Alapjában családmodelljük
is a spártai hagyományokat követi: az őrök számára nem engedélyezett
a házasság, hanem úgynevezett , nőközösségben" élnek.?"" A gyerekek nem
ismerik az apjukat, nem tartoznak egy konkrét családhoz, hisz úgyis az
állam neveli fel őket. Ráadásul a gyereknemzést is , tenyésztési" szempon¬
toknak veti alá: a legerősebb, legkiválóbb férfiak nemzik a gyerekeket
a legegészségesebb nőkkel.
Az őrök szigorúan ellenőrzött élete Platón szerint nem elrettentő, hisz
minden polgár nagyon szeretne az államot vezető elithez tartozni." Ezért
elvárható, hogy a vezetők áldozatokat is hozzanak, hiszen a cél, a legfőbb
jó az állam érdekének szolgálata:
Nos, mindettől meg fognak menekülni, s boldogabb életet fognak élni [az őrök],
mint az olimpiai győzők, pedig az ő életük a legboldogabb. [...] Hiszen az őrök¬
nek nemcsak a győzelme szebb, hanem a közvagyonból nekik járó ellátás is
bőségesebb. Az ő győzelmük: az egész állam üdve; koszorújuk: maguknak és
gyermekeiknek élelemmel és az élethez szükséges mindenféle dologgal való
ellátása; életükben ajándékokat kapnak az államtól, haláluk után pedig méltó
végtisztességben van részük."
Platón hasonlatának megértéséhez tudni kell, hogy a görögöknél a hires
sportversenyek, így különösen az Olümpiában rendezett pánhellén atléti¬
kai versenyek győzteseit (de csak az első helyezést elérteket) városuk egész
életükre ingyenes étkezéssel jutalmazta a közösségi lakomákon, díszhelyet
kaptak a színházban, életjáradékot folyósítottak nekik, sőt dicsőségüket
hirdető szobrokat és feliratokat állítottak fel számukra állami költségen.
Platón hangsúlyozza, hogy az őrök mindezen kedvezményben részesülnek,
azaz hőshöz méltó életet élnek, de pénzzel nem halmozzák el őket."
Végül a harmadik osztály a filozófusok osztálya, akiknek kezében van
az állam legfelső kormányzása (archóntes). Ebbe az osztályba a sokoldalúan
képzett tudósok tartoznak, akik közül sorsolás útján választják ki az éppen
kormányzó kisebb csoportot. Érdemes itt megjegyezni, hogy Platón meg¬
győződéses híve volt a nők egyenjogúságának. A nőket a munkamegosz¬
tásban — korának realitásától eltérve — teljes értékű polgároknak tekintette,
375 Plat. rep. 451d; Tim. 18c-d.
376 Polyb. 4,20 sqq.
377 Plat. rep. 465d.
378 Plat. rep. 417a.