Oldal 114 [114]
OCR
2. AZ IDEÁLIS ÁLLAM KONCEPCIÓJA fejtegeti, hogy milyen feltételeknek kellene megfelelnie az igazságosságnak, ha létezne.?? Platón nem egy történetileg létező állam példáján próbálja cáfolni a szofista tételt, hanem az ideák világába transzferálja a megoldást. Az igazságosság nála nem gyakorlati, hanem elméleti jelenség, egy idea, amely ugyan nem alkalmas a létező világ leírására, mégis világunkat ehhez mérten kell megítélnünk és lehetőség szerint átalakítanunk.?? A hatalomról vallott szofista tanok platóni kritikája korának politikai dilemmáira reflektál. Kiemeli, hogy a legtöbb ember az igazságosságot csak kényszerből választja, mert az középút a két véglet, a legnagyobb jó és a legnagyobb rossz között. Az államokba tömörülő emberek is ezért kezdenek el törvényeket hozni, , és a törvény rendeléseit törvényesnek és igazságosnak nevezik". Az állam és a törvény igazgat, kormányoz, ítélkezik és nevel. A nevelés centrális jelentőségű, mert csak az átgondolt, központilag koordinált nevelés képes felkészíteni a polgárokat a jó és igazságos (kalon kai dikaion) megismerésére és követésére.?5 Platón a második könyvben foglalkozik az állam keletkezésével, amit a társadalomban élő emberek szükségletkielégítési igényeire, azaz a munkamegosztás előnyeire vezet vissza. Ha egy közösség túllép az autarchia, az önellátás primitív szintjén, szükségszerűen állami feladat az egyes tevékenységek 6sszehangolasa.*°° Az ember legelemibb szükséglete az élelemszerzés, majd a lakhatás, a ruházat stb. Az államban tipikusan munkamegosztás uralkodik: a földműves, a cipész vagy a takács a saját mesterségét végzi, és a fölösleget a többiek rendelkezésére bocsátja. Ezáltal az egyes mesterségek egyre magasabb technikai szintre jutnak, egyre jobb minőséget képesek előállítani. Létrejön az árucsere, illetve ennek velejárója, a pénz; majd kialakul a kereskedelem is. Az állam iránti igény tehát az ember gyengéiből eredeztethető: a szükségletkielégítés könnyebben valósítható meg szervezett állami keretek között. A munkamegosztás a természet rendjét képezi le (kata physin)."" Jahrhunderts v. Chr. und ihr Bezug auf Entstehung und Wesen des griechischen Staates, Frankfurt a. M., Peter Lang Verlag, 1983, 11-17. A beszélgetés színhelyéhez és kerettörténetéhez vö. Németh György: Platón Államának kerettörténete, Ókor, XI. évf., 2012/2, 25-27. Demandt: Der Idealstaat, 77. Plat. pol. 359a. Platón hisz a törvény és a nevelés összefüggésében, illetve a törvény nevelő szerepében, vö. Erik Wolf: Griechisches Rechtsdenken IV, 2. Platon: Dialoge der mittleren und späteren Zeit, Briefe, Frankfurt a. M., Klostermann Verlag, 1970, 205. Plat. pol. 369c-d. Plat. Tim. 17c. Vô. Demandt: Der Idealstaat, 77. 362 36: a 36 2 36 a 36 a 36 S s 113 ¢
