Page 113 [113]
A POLIS FILOZÓFIÁJA
A görög demokrácia két legfőbb jellemzője a , szabadság és az egyenlőség"
— a polgárok egymás közti jogviszonyaiban, valamint az állam és az indi¬
viduum viszonyában is ez vezérelte a politikai cselekvést. A politikai hata¬
lom letéteményese a népgyűlés (ekklésia), amely döntött az igazgatás,
a belpolitika, a háború és béke kérdésében is. A népgyűlésnek minden
felnőtt athéni férfi polgár tagjává vált, azaz soraiban mindig a kisemberek,
kézművesek voltak túlsúlyban. Ugyanakkor megemlítendő, hogy egyes
kutatók azt mutatták ki, hogy a Kr. e. 4. század híres perbeszédeiben, így
például Démosthenés szónoklataiban a középosztály és a társadalmi elit az
a két domináns réteg, amelyet a szónok következetesen megszólít." A nép¬
gyűlés mellett az ötszáz tagú tanács (bulé) működött végrehajtó szervként,
amelynek tagjait egy évre sorsolták.
Platón korának államelméleti munkái a nomost, a közmegegyezésen és
méltányosságon alapuló , törvényt" állították a középpontba, amely a köz¬
jó érdekében mindenkit egyenlően kötelez. Az államberendezkedés gya¬
korlatában ez a démos, a nép uralmát jelentette önmaga felett (felváltva
a királyság és az arisztokrácia korábbi kormányzati modelljeit). A tömegek
uralma számos új problémát vetett fel, amelyekre később még visszatérünk.
Ráadásul Periklés korában a szofisták a végletekig fokozták a cinikus kri¬
tikát az állami és társadalmi intézményekkel szemben, mindent pellengér¬
re állítottak, kigúnyoltak. Nem kíméltek sem vallást, sem erkölcsöt, sem
törvényt, igazságosságot vagy demokráciát; de a tagadó kritika mellett nem
tudtak semmilyen pozitív jövőképet felvázolni. A szofista politikusok, így
például Alkibiadés, nagyhatalmi politikát erőltettek, amely egész Athént
veszélybe sodorta. A demokrácia és a filozófia ezen válságjelenségei Platón
ifjúsága idején Sókratés perében csúcsosodtak ki, amelynek tragikus kime¬
netele megrázta Athén szellemi és politikai életét.
2. AZ IDEÁLIS ÁLLAM KONCEPCIÓJA
Az állam első könyve Sókratés és egy szofista, Ihrasymachos vitájával
kezdődik. A szofista azt a provokatív nézetet hangoztatja, hogy az államban,
a közhatalom gyakorlásában nem létezhet igazságosság, legfeljebb a nyers
politikai uralom ,,szépségflastromjaként” hivatkoznak rá.?"! A destruktív
szofista megjegyzésre Platón az ideális állam koncepciójával válaszol. Azt
360 Jones: Wie funktionierte, 235.
361 A szofisták államról alkotott nézeteivel itt nem tudunk részletesebben foglalkozni. Vö. átfogó¬
an Martin Dreher: Sophistik und Polisentwicklung. Die sophistischen Staatstheorien des fünften
s 112 "