Page 90 [90]
3. EMBERÖLÉS — FORENSZIKUS KONTEXTUSBAN
közeli hozzátartozója) volt jogosult a megbocsátás gyakorlására, a pénzbe¬
li megváltás elfogadására." Euphilétos, a becsületében sértett férj és csa¬
ládapa volt Eratosthenés házasságtörési cselekményének a sértettje, ezért
neki lehetősége lett volna az elkövető személye elleni, az életét is kioltó
megtorlás helyett valamilyen váltságösszeget elfogadni. Euphilétos ez elől
saját elmondása szerint elzárkózott, ami a Kr. e. 5. század végén kétségte¬
lenül nem számíthatott már humánus eljárásnak.
Euphilétos védőbeszédében azzal érvelt, hogy a házasságtörő csábító
megölését a törvény elrendeli, megparancsolja: a sértett köteles ölni a be¬
csület védelmében, ezt követeli az általános társadalmi morál. Az ölés er¬
kölcsös cselekmény, ez az athéni törvényeknek leginkább megfelelő meg¬
oldás. Ez az állítás nyilvánvaló túlzás. A törvény nem rendeli el a rajtakapott
csábító megölését: az ölési cselekményt megvalósító személy üldözhető,
bíróság elé idézhető. De a bevádolt a bíróság előtt azzal védekezhet, hogy
az ölési cselekménye olyan tényállást valósít meg, amelyet a jogrend bün¬
tethetőséget kizáró okként értékel." Ha a bírák (az ephetések) a perbeszé¬
dek meghallgatása után az elkövető javára adják le szavazataikat, akkor az
elkövető büntetlen marad. Euphilétos vehemens érvelése tehát a csábító
erős felindulásból való megölését büntethetőséget kizáró körülményként
értékelő ősi törvények értelmének nyilvánvaló elferdítése. Euphilétos érvei
az archaikus jog kérlelhetetlen szigorát, nem pedig Athén korabeli társa¬
dalmi értékítéletét tükrözik." De még az archaikus jog sem , parancsolja
meg" a csábító megölését, csupán kimentési lehetőséget, büntetlenséget
biztosít jogpolitikai okokból az elkövetett, de a jogrendszer által tolerált
emberölési cselekményre.
Érdemes még kitérni arra, hogy a törvény szövege nem említi a moikheia
(adulterium) terminus technicust." Mi történt valójában? Tényleg jogosan
ölt-e Euphilétos? Hogyan szólt az ítélet? Felmentették-e Euphilétost — Lysias
mesteri beszéde hatására — az emberölés vádja alól a Kr. e. 5. század végén
folyó perben? Nem ismerjük a per kimenetelét, hisz sem a vádbeszéd, sem
az ítélet nem maradt fenn. A fentiekben láttuk, hogy az esküdtbíróság az
ítéletét titkos szavazás útján hozta meg, azt azonnal szóban kihirdették, és
jogerőre is emelkedett.**
285 MacDowell: The Law in Classical Athens, 110.
286 Scafuro: The Forensic Stage, 196-197.
287 Cantarella: Studi, 145.
288 A témahoz v6. Scafuro: The Forensic Stage, 196 sqq.; Phillips: Moikheia (megjelenés alatt).
289 Thür: Athén bírósági szervezete, 384.
+ 89 +