Seite 89 [89]
DRAKÓN UTÁN: TÖRVÉNYKEZÉS SOLÓNTÓL LYSIASIG
tartott ágyas" görög megnevezése a pallaké.""? Ez tartós nemi viszonyban
élő élettársat jelent, aki mintegy , második, alárendelt" feleségnek számított
az utódnemzés szempontjából: a vele nemzett utódok a férfi törvényes le¬
menőinek számítottak, a pallaké státuszától függetlenül. A pallaké státu¬
sza szerint lehetett szabadon született vagy felszabadított rabszolga (eset¬
leg akár rabszolga is), hiszen a feleség társadalmi-jogi státusza sohasem
illette meg, egyedül a törvényes utódok világra hozása tekintetében járt
neki a guasi-feleség státusza. Archaikus törvényről van szó, amelyet az
athéniak soha nem helyeztek , hatályon kívül" — bár Lysias korában a pallaké
már pusztán concubinát, tartós nemi viszonyban élő ágyast jelenthetett.
A nőrokon elcsábítása, a házasságon kívüli nemi közösülés az ókori
görög-hellenisztikus értékrend felfogása szerint erkölcsileg mélyen komp¬
romittálja a nőt, és rajta keresztül a férjet is veszélyezteti, támadja az érin¬
tett család társadalmi megbecsülését." A házasságtörés a családi béke,
a család , szentsége" elleni támadás, a család mint a társadalom alapvető
egysége elleni merénylet. Megfigyelhető, hogy az archaikus törvények
minden ókori társadalomban büntetlenséget biztosítanak a csábítót megölő
férjnek vagy apának.?? A csábítás, a házasségtörő kapcsolat veszélyeztette
az utódok vér szerinti leszármazását, ami az oikos vérvonala, a törvényes
öröklés rendje és a családi sacra szempontjából is központi jelentőségű
volt. A házasságon kívüli kapcsolatban nemzett nothoi (fattyúk) nem
örökölhettek ebben a korban."
Kommentálnunk kell még Lysias beszédének azt a fordulatát, amelyben
a rajtakapott Eratosthenés állítólag pénzbeli megváltást kínál a felbőszült
férjnek. Köztudott, hogy a sértettel való kiegyezés révén és a sértett meg¬
bocsátása esetén az elkövető el tudta kerülni a magánüldözésen alapuló
büntetést. Ugyanakkor csupán a bűncselekmény sértettje (halála esetén
279 Sealey: Women and Law, 31; a témához vö. a hazai irodalomból Vilmos: „Gyilkos...”, 96-97.
280 Wolff: Die Grundlagen, 642.
A társadalmi értékítéletben süllyed az illető család megbecsülése, gazdaságilag pedig bizony¬
talanná válik az örökösök törvényes leszármazásának ténye; lásd Cohen: Law, Violence, 148 és
161; Scafuro: The Forensic Stage, 216 sqq.
Már a Kr. e. 2. évezredben Hammurabi törvényei megengedik a házasságtörésen rajtakapott
feleség és csábítója megölését. A jogösszehasonlító aspektushoz lásd Molnár Imre: Egyes bün¬
tetőjogi törvényi tényállások az ókori Rómában és hatályos jogunkban, Acta Juridica et Politica,
Szeged, 2002, 301; Cohen: The Prosecution, 98-99.
Vô. Ugo Enrico Paoli: Altri studi di diritto Greco e Romano, Milano, Istituto editoriale cisalpina¬
La goliardica, 1966, 265-267.
Dem. 43,51; Is. 6,47. Vö. Eva Cantarella: Moicheia. Reconsidering a problem, in Michael Gaga¬
rin (Hg.): Symposion 1990. Vorträge zur griechischen und hellenistischen Rechtsgeschichte, Köln,
Böhlau Verlag, 1991, 292 sqq.
D
®
282
28:
a
284
+ 88 +