Seite 88 [88]
3. EMBERÖLÉS — FORENSZIKUS KONTEXTUSBAN
sa a tanúk éjszakai, kapkodó összeszedéséről és az a néhány tanúvallomás,
amelyek végre mégis beépültek a védelem argumentációjába.?" Az ominó¬
zus tanúvallomások valahogy így hangozhattak: , Tanúsítom, hogy
Euphilétos a tanúkat éjjel, sebtében hívta össze." Azaz a tanúsított tény
bizonyosan olyan momentumra korlátozódott, amit a hamis tanúzás ve¬
szélye nélkül állítani mertek a barátai."
Összegezve megállapíthatjuk, hogy Euphilétos meggyőzően előadott
házassági tragédiája teljesen bizonyíték nélküli, pusztán a saját állításain
alapul. A tanúk akkor lépnek be a történetbe, amikor Eratosthenés a bejá¬
rati ajtó közelében, de a házon belül bezárva tartózkodik, és Euphilétos
a tanúkkal együtt berontva gyorsan leszúrja őt. Egyértelmű, hogy ezzel
a cselekménnyel az emberölés törvényi tényállása megvalósult. Euphilétos,
az elkövető azonban arra építi védekezését, hogy tettével megengedett,
jogos önhatalmat gyakorolt. Az athéni törvények ugyanis büntethetőséget
kizáró okként értékelik az önhatalmat, ha a férj a házasságtörőt feleségével
rajtakapva öli meg.
De vegyük szemügyre közelebbről a becsületbeli emberölésre vonatkozó
normákat. Lysias nem egész pontosan idézi az ősi jogszabályt, de
Démosthenés egyik beszédében precízebben tudósít a valószínűleg Dra¬
köntöl szarmazö törveny tartalmäröl:” , Ha valaki feleségével vagy anyjá¬
val, vagy nővérével, vagy lányával, vagy szabad gyermek nemzésére tartott
ágyasával rajtakapva megöl valakit, emiatt ne lehessen beperelni".""7 Az
alanyi kör, az önhatalomra feljogosítottak sora viszonylag tág: a férj, a fiú,
a fiútestvér vagy az apa ölhet büntetlenül a család becsületének védelmében.
A megtorlandó nőrokonok körébe tartozik tehát a feleség, az anya, a nővér,
a leánygyermek, illetve az ágyas is." A törvényes házasságban élő házastárs
és az egyenesági felmenők és lemenők védelme egyértelműen indokolt, de
magyarázatra szorul az utolsó kategória. A ,szabad gyermek nemzésére
274 Lysias 1,42.
275 A hamis tanüzäs kockäzatähoz, a büntethetöseghez vö. Thür: Athen birösagi szervezete, 42 sqq.
A fennmaradt stélén (IG I? 104) ez a rész igen rossz állapotú, a szöveg töredékes, ezért
Démosthenés beszédét tekinti a szakirodalom a hiteles forrásnak; vö. Scafuro: The Forensic
Stage, 195-196.
Dem. 23,53; Arist. Ath. pol. 57,8. Drakén térvényéhez vö. Hans Julius Wolff: Die Grundlagen
des griechischen Eherechts, in Erich Berneker (Hg.): Zur griechischen Rechtsgeschichte, Darms¬
tadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1968, 642; MacDowell: The Law in Classical Athens,
41 sqq.
Cohen: The Prosecution, 102 kritizalja a torvény rank maradt szovegvaltozatat és azzal érvel,
hogy a feleség és a hajadon szűzlány becsületének védelme az antropológiai tapasztalatok szerint
eltérő szokott lenni.
27
Ÿ
278
+ 87 +