Oldal 77 [77]
DRAKÓN UTÁN: TÖRVÉNYKEZÉS SOLÓNTÓL LYSIASIG
szinte teljes anonimitást biztosított a bíráknak. A bíróságok tagjainak
összetétele ugyanakkor az egész polist, a közösség általános erkölcsi érték¬
ítéletét képviselte, amely a tárgyilagos ítélethozatalnak a peres felek általi
elfogadását, az abban foglaltak önkéntes követését szorgalmazta.
3. EMBERÖLÉS — FORENSZIKUS KONTEXTUSBAN
A Kr. e. 403—402. évben Athénban brutális gyilkosság történt: Euphilétos
leszúrta — állítása szerint saját házában — egyik polgártársát, Eratosthe¬
nést.?5 Az elkövető elmondása szerint a véres tett tanúk előtt történt.
Euphilétos beismerő vallomást tett, de tettének indítékaként azt hozta fel,
hogy a család becsülete védelmében cselekedett. A becsületbeli emberölés
elkerülhetetlen volt, mert az áldozat bűnös viszonyt folytatott feleségével,
amelyet ráadásul az ő (a tettes) házában űztek. Az áldozat, Eratosthenés
rokonai vitatták ezt; ők nyereségvágyból elkövetett emberöléssel vádolták
Euphiletost.??°
Euphiletos vedöbeszedeben azzal Ervelt, hogy az atheni törvenyek meg¬
engedik, sőt megparancsolják a csábító megölését, hiszen a férj házának és
gyermekeinek becsületét menti meg ezzel.?" A kezei között tartott, az
életéért könyörgő áldozatnak, elmondása szerint, a következő szavakkal
válaszolt: , Nem én öllek meg, hanem a város törvénye, melyet lábbal tipor¬
tál, és amelyet kevesebbre becsültél testi vágyaidnál [...]7.?§ Bíráinak, az
esküdtszék tagjainak is ezt a szilárd meggyőződését hangsúlyozza: , Így
nyerte el az az ember azt a büntetést, férfiak, melyet a törvények az ehhez
hasonló gaztettek elkövetői ellen előírnak"???
Amint azt fent már láttuk, azok az emberölési ügyek, amelyekben az
elkövető beismerte az ölési cselekmény elkövetését, de büntethetőséget
235 Bolonyai Gabor (szerk.): Lysias beszédei, Budapest, Osiris, 2003, 57-75. Az Eratosthenés elleni
beszédből Szepessy Tibor és Bolonyai Gábor fordítása alapján idézek a továbbiakban.
Az aktív legitimációt az emberölési ügyekben fent már tárgyaltuk; alapjában az áldozat közeli
hozzátartozói indíthattak pert a tettes ellen; vö. David Cohen: Law, Violence and Community
in Classical Athens, Cambridge, Cambridge University Press, 1995, 70 sqq.
A hazassagtérés fogalmahoz és tarsadalmi kontextusdhoz lasd David Cohen: The Prosecution
of Impiety, in David Cohen (ed.): Law, Sexuality, and Society, Cambridge, Cambridge University
Press, 1991, 99 sqq.
Lysias 1,26.
Lysias 1,27. Közben többször is hangsúlyozza, hogy a házasságtörésen kívül semmilyen korab¬
bi feszültség nem volt közte és az áldozat között. A perben, haragban nem állás visszatérő for¬
dulata a perbeszédeknek, vö. Cohen: Law, Violence, 70.
236
23
S
23
æ
23
©
+ 76 +