Máig megújuló szakmai vita tárgya, hogy mi késztette Drakónt az em¬
berölési törvény beterjesztésére, illetve a polist annak megszavazására. Az
is vitatott, hogy a törvény megszövegezésének évében Drakón az egy évre
választott athéni tisztségviselők egyike volt-e, "? esetleg kifejezetten a tör¬
vényhozói feladatra jelölték és választották meg? A témával foglalkozó
kutatók nagy része amellett érvel nagy meggyőződéssel, hogy Kr.e. 621—620.
előtt Athénnak még nem voltak írott törvényei.
Néhány szerző kitart azon álláspont mellett, hogy Drakón célja egysze¬
rűen a szokásjogi alapon már létező, bevett, a társadalomban elfogadott és
követett normák , kodifikálása" volt."? Kétségtelen, hogy maga a kodifiká¬
ció, a közösség életét rendező szokásjogi normák sztélén való rögzítése és
nyilvánosságra hozatala is fontos politikai aktus lehet, amely a fennálló
hatalmi rend stabilizálását szolgálja."9" Más szerzők amellett teszik le
a voksukat, hogy Drakón nem is töltötte be az archóni tisztséget a törvény
előterjesztésének évében, hanem Aristaikhmos volt az archén — tehat
helytelen a törvényt Drakón törvényének nevezni."
Viszont a törvény jogi normára nézve szokatlan kezdő mondata — , És
ha valaki [...]” — és a visszaható hatály egyaránt arra utal, hogy a törvény
kibocsátásának célja valamilyen konkrét társadalmi-politikai viszály ren¬
dezése és a társadalmi béke helyreállítása lehetett. Ez a joggal feltételezhe¬
tő konkrét politikai funkció, az athéni állam , megmentése" is hozzäjärul¬
hatott a törvény töretlen tekintélyének megmaradásához Athén viharos
történelme és alkotmányos rendjének gyakori változása folyamán.
A törvény kiemelkedő jelentőségét jól jellemzi, hogy Aristotelés még
évszázadokkal később is kiemeli, hogy Solón reformjai során Drakón tör¬
vényei közül egyedül és kifejezetten az emberölési jogszabályt tartotta meg
hatályban: , Solón megállapította az államrendet és más törvényeket hozott,
úgy, hogy a Drakón törvényeit a gyilkossági törvény kivételével nem hasz¬
naltäk többe.”!°°
102 Gagarin: Writing, 94. Németh: Görög-római szöveggyűjtemény, 64 úgy foglal állást, hogy Dra¬
kón nem volt archón ebben az évben.
103 Gagarin: Writing, 93-109, a szakirodalom részletes áttekintésével.
104 A nagy keleti kódexek, pl. Hammurabi törvénykönyve az összehasonlítás alapja, amelynek alap¬
jan ezt a nézetet képviseli Raymond Westbrook: Drakon’s Homicide Law, in Edward Harris —
Gerhard Thiir (Hg.): Symposion 2007. Vortrdge zur griechischen und hellenistischen
Rechtsgeschichte, Wien, ÖAW, 2008, 3-16. Vö. Thür: Prozesseide, 154.
105 A kritikus nézeteket behatóan elemzi Németh: Platón, 28—29.
106 Arist. Ath. pol. 7,1.