Page 36 [36]
4. TÖRVÉNYKEZÉS DRAKÓN ELŐTT — A HÉROSOK VILÁGA
A pajzsjelenetet a Meneláos által javasolt vitadöntő esküvel összevetve
abból kell kiindulnunk, hogy Homéros mindkét esetben korának bevett
eljárási szabályai alapján tudósít a részletekről. Ha ezt a premisszát elfo¬
gadjuk, ebből az következik, hogy a histór és a dikazein szavak a peres el¬
járás azonos döntéshozatali mechanizmusához kapcsolódnak az Ilias kü¬
lönböző énekeiben. A , leghelyesebb" vagy „legegyenesebb’” ítélet tehát nem
dönti el közvetlenül a jogvitát, nem épít klasszikus értelemben vett bizo¬
nyítási eljárásra, hanem , Beweisurteil" gyanánt látja el szerepét az igaz¬
ságszolgáltatásban. Meneláos esetében Homéros kifejezetten idézi a tisz¬
tító eskü szövegét. Joggal feltételezhető, hogy a vérdíjvitában is a találó, az
adott jogvitára legjobban illő eskü megfogalmazása volt a , Vének" célja —
hisz itt sem állt rendelkezésre közvetlen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy
melyik peres fél állítása az igaz, és melyik a hamis.
A histór jelentése ebben a modellben nem lehet a mai értelemben vett
»bird”.8 Inkabb az tűnik valószínűnek, hogy a histór egy olyan tekintélyt
képviselt, amelyet mindkét fél elfogadott, mély tisztelettel és vallásos féle¬
lemmel. A szótárak alapján a histór szó jelentése alapjában , Kennender,
Wissender" (, Ismerő"), azaz valaki, aki ismerettel, tapasztalattal bír."
A tisztító eskü alkalmazásával eldöntött jogvita esetében az látszik a leg¬
valószínűbbnek, hogy egy ún. „Schwurgottheit” („Esküistenseg”), az eskü¬
ben tanúként hívott istenség tölthette be ezt a szerepet.
A fenti két homérosi, peres eljárást ábrázoló jelentben egy olyan jog¬
rendszer kontúrjai bontakoznak ki, amelyben a közösség két tagjának létét
fenyegető konfliktusban nem emberi tekintélyelv alapján, hanem irracio¬
nális erők bevonásával törekszenek a viszály rendezésére. A bíró szerepe
ebben az igazságszolgáltatási modellben annak felismerésére korlátozódik,
hogy az istenítélet megnyilatkozásához vezető utat megjelölje.
A pajzsjelentben a , Vének" egymás után magukhoz veszik az ítélkezési
jogot jelképező jogart, de nem a jogvitát lezáró ítéletet próbálják megfogal¬
mazni, hanem a , leghelyesebb", , legegyenesebb", az isteni igazságszolgál¬
tatást leginkább megidéző eskü szövegét igyekeznek közös bölcsességgel
megtalálni. Azt, hogy kinek sikerül eltalálnia a legmeggyőzőbb formulát,
a feszülten figyelő , nép" acclamatio, azaz hangos tetszésnyilvánítás révén
a leghelyesebb ítéletet fogalmazza meg. Ezzel szemben Thür: Zum Dikazein, 435 az eskü szere¬
pét állítja aszöveg megfejtésének középpontjába.
83 Ebben az értelemben foglal allast Artur Steinwenter: Die Streitbeendigung durch Urteil. Schieds¬
spruch und Vergleich nach griechischem Rechte (Münchener Beiträge zur Papyrusforschung und
antiken Rechtsgeschichte, 8. Heft), München, C. H. Beck Verlag, 1925, 11 sqq. is, aki szerint egy
,pártatlan harmadikról" lenne szó.
84 V6. Latte: Heiliges Recht, 8-9; Thiir: Zum Dikazein, 436.
+ 35 +